Hagyomány és innováció egyesülése, friss energiával átszőtt dinamizmus.

A Nyárádmente számos településéhez hasonlóan Nyárádkarácson község identitásának is meghatározó része az agrárszektorban végzett munka. Fazakas Csaba fiatalos lendülettel, tudatosan építi jövőjét - a mezőgazdaság iránti szenvedéllyel, a hagyományok és a modern technológia ötvözésével.

Csabáról kiderült, hogy a mezőgazdasághoz való szenvedélye mára már életének középpontjába került, de ez nem mindig volt így. "Ez a foglalkozás egy életforma számomra, amelyben felnőttem. Gyerekként mindig dolgoznom kellett, még az iskola után is, ami akkoriban nagyon nehezemre esett. Ahogy teltek az évek, mégis beleszerettem, és világossá vált, hogy ezzel szeretnék foglalkozni" - mesélte. Néhány hónappal ezelőtt szerzett diplomát a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kertészmérnöki szakán, ahová a szőlőtermesztés és a borászat iránti lelkesedése vezetett. Bár a családja nem foglalkozott korábban borászattal, őt mégis ez a terület vonzza a legjobban - annyira, hogy Budapesten mesterképzésre is jelentkezett ebben a szakterületben. Öt évvel ezelőtt pályázati támogatás révén 70 ár területen szőlőültetvényt alakított ki, amelyben jelenleg 400 tőke csemegeszőlő és 2500 tőke fehérborszőlő található.

Zöldségtermesztés is a tevékenységei közé tartozik, és jelenleg közel két hektáron gazdálkodik. Ebből másfél hektáron csemegekukoricát nevel, míg harminc áron padlizsánt és gogo paprikát ültet.

"A jövőre nézve is azt tervezem, hogy ne csak egy lábon álljunk, hanem legalább kettőn, de inkább három lábon, ha a gyümölcstermesztést is beleszámítjuk. Mindezt természetesen a családi gazdaság keretein belül" - emelte ki. Saját területeit barátnőjével közösen művelik, ami már az egyetemi évek alatt is így volt. Bár az utóbbi években önálló gazdálkodóvá vált, a családi gazdaság irányításában a mai napig aktívan részt vesz.

Fazakas Csaba hangsúlyozta, hogy az agrárszektor súlyos munkaerőhiánnyal néz szembe, holott a területnek sürgősen szüksége lenne szorgos munkásokra. Rámutatott arra is, hogy a megfelelő szakképzettség hiánya jelentős mértékben hozzájárul e problémához.

Az egyetem jelentős tanulmányi tapasztalatokat nyújtott számomra, amelyeket sikerült a gyakorlatban is hasznosítani Kolozsváron és itthon egyaránt. Emellett kiemelkedő szakmai kapcsolatokat alakíthattam ki, ami rendkívül értékes. Meggyőződésem, hogy az egyetem megfelelő szakmai felkészítést biztosít, de a diákoknak is aktívan törekedniük kell a tanulásra és fejlődésre - osztotta meg véleményét. Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnöke is hangsúlyozta a szakmai tudás fontosságát, kiemelve, hogy bizonyos készségek alapvetőek az értékesítési folyamat során. "Az ország zöldség- és gyümölcsimportja 80%-os, ami részben a munkaerőhiányra és a megfelelő szakmai tudás hiányára vezethető vissza. Ezek nélkül nem tudjuk biztosítani azt a minőséget és termelési kapacitást, amit a piac megkíván" - tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy a hipermarketek, ahol az értékesítés jelentős része zajlik, folyamatosan keresik azokat a helyi termelőket, akik képesek a nagy mennyiségű termékellátásra, így a lehetőségek mindenkinek adottak.

Fazakas Csaba kitért a globális felmelegedés okozta változásokra is, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a mezőgazdaságot.

"Egyelőre azt látjuk, hogy a tavaszok sokkal hidegebbek lettek, a nyár és az ősz pedig nagyon száraz. Erre fel kell készülni, főleg öntözés szempontjából, ha valaki zöldségtermesztéssel foglalkozik, de ma már a szőlősben is nagy előnyt jelent, ha van öntözőrendszerünk. Az éves csapadékmennyiség talán csak minimális mértékben csökkent, viszont az eloszlása teljesen megváltozott, tavasszal például nagyon sokat esik" - tudtuk meg.

Kérdésünkre, miszerint a medvék okoznak-e károkat a terményekben, Csaba elárulta, hogy bár több gazdától is értesült arról, hogy a Nyárádmentén a nagyvadak aktívan garázdálkodnak, a saját földjein eddig szerencsére nem tapasztalt problémát. "A vaddisznókhoz hasonlóan a medvék is jelentős kárt okozhatnak például a kukoricaföldeken, ezért villanypásztorral kerítettük be a területeinket, hogy ezzel védjük meg a terméseinket" - tette hozzá.