Fedezd fel, hogyan válhat egyetlen baktérium gyomorrák kiváltójává - a Semmelweis Egyetem szakértőjével beszélgettünk.

A Helicobacter pylori egy globálisan elterjedt baktérium, amelyet a gyomorrák egyik legjelentősebb kockázati tényezőjeként tartanak számon. E témában Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének elismert egyetemi tanára nyújtott értékes betekintést. A professzor részletesen kifejtette a fertőzés jellemzőit, a felismerés módjait, és hangsúlyozta az időben történő kezelés jelentőségét.

A Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a Helicobacter pylori kórokozó világszerte több millió embernél idézhet elő gyomorrákot a következő évtizedekben. A gyomorrák az ötödik leghalálosabb daganattípus a világon. Az említett baktérium a gyomor alsó kétharmadának daganataival érintettek közel 90 százalékánál is jelen lehet.

A témával összefüggésben Lotz Gábor professzort, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének elismert egyetemi tanárát kerestük meg. Ő alaposan kifejtette a baktériumok terjedésének mechanizmusait, valamint a fertőzések lehetséges következményeit.

Lotz Gábor professzor hangsúlyozza, hogy a Helicobacter pylori baktérium és a gyomorrák közötti kapcsolat rendkívül szoros. A világ népességének körülbelül fele tapasztalta már ennek a baktériumnak a fertőzését, de az utóbbi évtizedben figyelemre méltó csökkenést mutatott az előfordulása. A nyugati országokban a higiéniai körülmények és szokások javítása, valamint az orvosi beavatkozások révén sikerült jelentősen csökkenteni a baktérium elterjedését.

A professzor megjegyezte, hogy a Helicobacter pylori-fertőzés nem csupán napjainkban keletkezett, hanem már körülbelül százezer éve része az emberi történelemnek. „Ez a kórokozó a humán evolúció szerves részét képezi, és velünk együtt fejlődött” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a múltban, amikor az emberek átlagosan fiatalabbak voltak, a baktériumok, mint például a Helicobacter pylori, nem képviseltek olyan komoly fenyegetést, mint manapság. A megnövekedett élettartam azonban teret ad a Helicobacter pylori által okozott krónikus gyulladásnak, amely hosszú távon a gyomor nyálkahártyáján rákos elváltozásokhoz vezethet.

- tette hozzá.

Lotz Gábor emlékeztetett arra, hogy a Helicobacter pylori kórokozó és a gyomorbetegségek közötti összefüggést Barry Marshall fedezte fel az 1980-as években. Az ausztrál orvos, hogy bizonyítsa elméletét, saját magán hajtott végre kísérletet: lenyelte a baktériumot, ami valóban gyomorgyulladást okozott nála. A fertőzés diagnosztizálása és kezelése után végül felépült, ám ez az önkísérlet vezetett ahhoz, hogy Barry Marshall és kutatótársa, Robin Warren 2005-ben elnyerték az orvosi-élettani Nobel-díjat felfedezésükért.

A Semmelweis Egyetem professzora elmondta, hogy Magyarországon már tanulmányozták a Helicobacter pylori elterjedtségét. A felmérés több mint tíz évvel ezelőtt Szegeden készült, a véradókon végzett szerológiai vizsgálattal. Habár a véradók általában egészségesebbek az átlagnál, az akkori eredmények 32 százalékos átfertőzöttséget mutattak.

Lotz Gábor kiemelte, hogy az említett mintavétel csupán a dél-alföldi térségre vonatkozott, és mivel nem egy országos szinten reprezentatív adatgyűjtésről beszélünk, a tényleges arányok nem állnak pontosan rendelkezésre. A professzor saját tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a fertőzöttség aránya jelenleg körülbelül 30-35 százalékra tehető, figyelembe véve az elmúlt évtized során tapasztalt csökkenést is.

A fertőzés leggyakrabban a fiatalabb korosztályt érinti, és gyakran családon belüli terjedés figyelhető meg, például közös étkezések során. Az átvitel lehet élelmiszerekkel, italokkal, vagy akár higiéniai hiányosságok következtében is. Lotz Gábor rámutatott arra, hogy azokban a kultúrákban, ahol az emberek kézzel és közös tálból fogyasztanak, a fertőzöttségi kockázat lényegesen magasabb. Emellett a baktériumok széklettel is ürülnek, így fertőzött víz útján is elérhetik a szervezetet.

Ahogy említette, a Helicobacter pylori fertőzés Bulgáriában és Törökországban a lakosság körülbelül 60%-át érintheti. Észtországban ez az arány 70%, míg Oroszországban a népesség 80%-ának szervezetében megtalálható a baktérium. A Közel- és Távol-Keleten, valamint Dél-Amerikában is vannak olyan országok, ahol a fertőzöttség mértéke 70-80%, sőt, egyes helyeken akár 90%-ot is elérhet.

Kiemelte, hogy a helytelen vagy túlzott antibiotikum-felhasználás rezisztenciához vezethet, ezért elengedhetetlen a szakszerű, célzott terápia, amelyet szakember irányít.

A Helicobacter pylori baktérium nem csupán a gyomorrák kockázatát növeli, hanem jelentős szerepet játszik a gyomor- és nyombélfekélyek megjelenésében is. A professzor hangsúlyozta, hogy a fertőzéssel összefüggésben több súlyosbító tényező is jelen lehet, mint például a dohányzás, a hosszú távú nem szteroid gyulladáscsökkentők használata, valamint a stressz. Ezek a faktorok mind hozzájárulhatnak a fekélyek és a nyálkahártya károsodásának fokozódásához.

A fertőzés jellemzően az idősebb korosztályban gyakoribb, mivel ők nagyobb eséllyel fertőződtek meg gyermekkorukban. A baktérium kezelés nélkül jellemzően egy életen át jelen marad a szervezetben. A higiénés viszonyok javulásával azonban már a fiataloknál is egyre ritkábban fordulhat elő. A Helicobacter pylori baktériumnak a kiirtásával a gyomor és a nyombélfekélyek nagy része is jól kezelhető - fejtette ki Lotz Gábor.

A professzor véleménye szerint a fertőzés kezdetben, rövid időn belül, a nyálkahártya irritációját okozhatja, ami a savtermelés átmeneti növekedését eredményezheti. Ugyanakkor hosszú távon a mirigyhám fokozatos sorvadása révén csökkenti a savtermelést, ezzel pedig hozzájárul a nyelőcső alsó szakaszának savas reflux által okozott károsodásának enyhítéséhez.

A kezelés során fontos figyelembe venni, hogy a baktériumok kiirtása nem mentesít minket a savtermelés fenntartásának következményeitől. Fokozott reflux esetén ez a savtermelés különösen aggasztó, mivel növelheti a nyelőcső alsó szakaszában és a gyomor felső részén megjelenő daganatok kockázatát. Így tehát, míg a gyomor alsó részén a rákos megbetegedések száma csökkenhet a baktériumok eltűnésével, addig más területeken, például a nyelőcsőnél, a daganatok előfordulásának valószínűsége nőhet.

A Helicobacter pylori nemcsak gyakori, de komoly szövődményeket is okozhat, ha nem kezelik időben. Bár tünetei sokszor enyhék vagy bizonytalanok, a szövődmények - fekély, gyomorvérzés, gyomorrák - súlyosak lehetnek. A fertőzés felismerése és kiirtása gyógyszeres kezeléssel ma már jól megoldható, de ehhez orvoshoz kell fordulni.

Lotz Gábor professzor véleménye szerint a Helicobacter pylori fertőzés kimutatására többféle diagnosztikai módszer létezik, amelyek közül mind invazív, mind pedig nem invazív eljárások is elérhetők.

A szakorvos hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok kimenetele számos tényező hatásától függhet. "Sokan használnak savcsökkentő gyógyszereket, akár vény nélkül is. Ezek a szerek csökkentik a baktériumok számát, ami álnegatív eredményekhez vezethet, különösen a kilégzési vagy szövettani tesztek során. Éppen ezért javasolt, hogy a vizsgálatok előtt ezeket a gyógyszereket az orvos útmutatásainak megfelelően felfüggesszük" - tette hozzá.

Lotz Gábor véleménye alapján a diagnosztika jövője egy forradalmi technológia, az úgynevezett újgenerációs szekvenálás (NGS) lehet, amely rendkívüli precizitással képes azonosítani a baktériumok jelenlétét akár székletmintákból is. Az NGS előnye abban rejlik, hogy nem csupán a fertőzést tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogy a baktériumok mely antibiotikumokkal szemben mutathatnak rezisztenciát. Habár ez a technika jelenleg még költséges és Európában viszonylag ritkán alkalmazott, az Egyesült Államokban már egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és folyamatosan bővül az alkalmazási köre.

"A baktérium sok esetben rejtve marad, mivel a tünetei enyhék vagy nem egyértelműek" - figyelmeztet Lotz Gábor professzor. Sokan tapasztalnak puffadást, émelygést, gyomortáji fájdalmat vagy enyhébb gyomorpanaszokat, amelyeket gyakran egyszerű gyomorrontásnak vagy refluxnak tulajdonítanak. Pedig sok esetben az említett tünetek mögött komolyabb ok húzódhat meg: a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta fertőzés.

A professzor kiemelte, hogy amennyiben valaki aggodalmát fejezi ki a fertőzés kockázata miatt, érdemes mihamarabb szűrővizsgálatot csináltatnia.

Hozzátette, hogy a fertőzés egyik különösen fontos jellemzője, hogy akár egy háztartáson belül is terjedhet. Amennyiben egy családtag hordozza a baktériumot, könnyen előfordulhat, hogy mások is megfertőződnek - főként közös evőeszközök, edények vagy a nem kellően higiénikus étkezési szokások miatt.

"A fertőzés igazolása esetén célszerű lehet a közvetlen hozzátartozók, különösen a szülő-gyermek kapcsolatban állók, kivizsgálását is elvégezni" - emelte ki a professzor.

Lotz Gábor egy érdekes példát hozott fel, amelyben egy olyan családot említett, ahol az édesanya, noha rendkívül gondosan ápolta a háztartást, mégis hosszú ideig harcolt egy baktériummal. Ennek ellenére a család többi tagja megúszta a fertőzést. Ez a helyzet jól szemlélteti, hogy bár nem mindig garantált a fertőzés átadása, a kockázatok jelentősen megnőnek, ha valakivel közvetlen és gyakori kapcsolatban állunk.

Bizonyos táplálkozási szokások - például a túlzott fűszerezés, savas ételek, alkohol, dohányzás - tovább súlyosbíthatják a fertőzés okozta gyulladást. "A Helicobacter pylori jelenlétét önmagában egészséges életmóddal nem lehet megelőzni vagy megszüntetni" - hangsúlyozta a professzor.

Lotz Gábor véleménye szerint az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a hatékony stresszkezelési technikák valóban hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez, valamint segíthetnek a daganatok kialakulásának kockázatának csökkentésében. Azonban hangsúlyozza, hogy a fertőzések által kiváltott gyomorrák megelőzésére ezek a módszerek önmagukban nem elegendőek.

Amennyiben a rákmegelőző állapotok, például a nyálkahártya-sorvadás vagy diszplázia már kialakultak, az immunrendszer védelmi mechanizmusai sajnos csupán korlátozott mértékben képesek reagálni. A Semmelweis Egyetem professzora hangsúlyozza, hogy a baktériumok gyógyszeres kiirtása az egyetlen megbízható módja a megelőzésnek.

Japánban a gyomorrák szűrése már 40 éves kortól kötelező, hiszen a betegség előfordulása ott kiemelkedően magas. Ezzel szemben Magyarországon a lakosság szűrési kedve alacsony, még a viszonylag egyszerűbb vizsgálatok, mint például a vastagbél- vagy emlőrák szűrése esetében is.

Lotz Gábor szerint fontos, hogy az emberek ne a rák kialakulásától féljenek, hanem tegyenek lépéseket a fertőzés időben történő felismeréséért és kezeléséért. Ez az, ami valóban megelőzheti a súlyos szövődményeket.