Földet érkeztünk, és oldalt dőlve pihentünk, míg végül fejjel lefelé lógva találtuk magunkat, mintha csak denevérek lennénk.

Utasok hagyják el a feje tetejére fordult gépet a Toronto Pearson nemzetközi repülőtéren 2025. február 17-én - Fotó: Peter Koukov / Handout / Reuters

Hétfőn szokatlan incidens rázta meg a kanadai Toronto Pearson nemzetközi repülőterét, amikor a Delta Air Lines 4819-es járata leszállás közben megcsúszott, és drámai módon feje tetejére fordult, miután az egyik szárnyát elvesztette. Szerencsére a baleset következtében senki sem vesztette életét, de 21 utas sérüléseket szenvedett, köztük egy gyermeket és két felnőttet súlyos állapotban szállítottak kórházba. Az eset sokkolta a repülőtér látogatóit és a szakértőket is, akik az ilyen jellegű balesetek ritkaságára figyelmeztetnek.

A szemtanúk elmondása szerint az utasok úgy lógtak a tótágast álló gép üléseiből, mint a denevérek a sötétben. Szerencsére mindenkit sikerült kiszabadítani. Jelenleg még kevés információ áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy teljesen tisztában legyünk az események pontos menetéről. Az időjárás, a szélvihar, a hófúvás és a pilóták esetleges hibái mind hozzájárulhattak a történtekhez.

A Delta gépét az Endeavor Air leányvállalat működtette, a társaság Bombardier CRJ-900LR típusú repülője 76 utassal és négyfős személyzettel az amerikai Minneapolisból szállt fel helyi idő szerint hétfő délelőtt 10:30 körül, majd kezdte meg a leszállást Torontóban délután 14:45 körül. A gép felborulását ezen a videón lehet megnézni:

Több utas felvételeket rögzített a kialakult káoszról. Ezeken jól látszik, ahogy a padlóvá alakult mennyezeten sietnek a légiutas-kísérők, próbálva irányítani a pánikban lévő embereket, hogy távolodjanak a fejre állt géptől. Közben egyre hangosabban kiabálták az utasoknak, hogy dobják el mindenüket, és használják a vészkijáratokat. A felvételeken az is jól látszik, hogy a tűzoltók járművei gyorsan a helyszínre érkeztek, és azonnal megkezdték a lángok oltását, miközben az utasok közül többen még mindig menekültek a gépből.

Peter Carlson, az utas, éppen egy mentőskonferenciára igyekezett Torontóba, amikor minden megváltozott. "Olyan hirtelen történt, hogy csak annyit éreztem, mintha a világ fejjel lefelé fordult volna, miközben még mindig a biztonsági övem fogságában voltam" - mesélte a CBC-nek. Az első impulzusa az volt, hogy mindenáron ki kell jutnia a helyzetből. Villámgyorsan kikapcsolta az övét, és egy pillanat múlva már a plafonra zuhant, ami abban a zűrzavarban már a padlónak felelt meg.

Azt mondta, jó volt látni, hogy hirtelen mindenki közelebb került a másikhoz, ahogy egymásnak segítettek menekülni. Ő egy nőnek és a fiának segített kiszabadulni, és kijutni a roncsból, ahol már ott voltak a mentőegységek, és bámulatos gyorsasággal vittek mindenkit el a géptől. Olyan volt kilépni a gépből, mintha a tundrán kezdene sétálni - utalt a télies viszonyokra.

Egy másik utas, Pete Koukov, aki egyben influenszer is, hasonló élményeket osztott meg a CNN-nek: "Leszálltunk, oldalra dőltünk, és hirtelen már fejjel lefelé lógunk, mint a denevérek." Koukov ügyesen kicsatolta az övét, majd leugrott a plafonra, végül sikerült kisétálnia a gép belsejéből, de sokan másoknak segítségre volt szükségük. Miután biztonságba kerültek, először azt az embert ölelte meg, aki a gépen mellette ült, majd a reptérre érkező barátaihoz sietett, akikkel boldogan találkozott. Az élményeit megosztotta az Instagramján is, megjegyezve: "Ma különösen menő érzés élni."

„Hihetetlen, hogy még mindig itt vagyunk” – mesélte John Nelson, aki szintén a felborult repülőgépen utazott. A landolást „szuper erőteljesnek” jellemezte, amely után a gép azonnal megdőlt. Nelson emlékei szerint egy hatalmas tűzgömböt is észlelt a repülő bal oldalán. Ezt követően totális káosz alakult ki, mindenki szinte versenyt futott, hogy minél előbb elhagyja a járművet. „Még most is érzem az üzemanyagszagot” – nyilatkozta a CNN-nek. Érdekesség, hogy Nelson a fején csupán egy kisebb karcolással megúszta az esetet, és ironikusan megjegyezte: „Kicsit kopaszabb vagyok, mint reggel voltam.”

A Newsweek részletesen foglalkozott Nelson tapasztalataival, különösen azért, mert ő volt az egyik szemtanú, aki a meteorológiai viszonyokkal kapcsolatban is megosztotta véleményét. "Észrevettem, hogy a szél rendkívül erős, és úgy fújja a havat a kifutópályákon, mint egy viharos téli napokon", nyilatkozta, utalva ezzel a furcsa állapotokra, amelyekkel szembesült. Ezután következett a földet érés, ami egy drámai oldalra borulással zárult, majd az események egy újabb fordulatot vettek, amikor a jármű a hosszanti tengelye körül átfordult.

"Nagyon hálásak vagyunk, hogy senki sem vesztette életét, és relatíve könnyebb sérülések történtek" - mondta a CBC szerint Deborah Flint, a Nagy-Torontói Repülőterek Hatóságának (GTAA) elnök-vezérigazgatója. Szerinte az összes utast ellátták, és azokról is gondoskodtak, akik egy ideig a reptéren maradtak. A helyszínre három mentőhelikopter is érkezett. A sérültekről a CBC azt írta, hogy a súlyos sérülésekkel kórházba szállított gyerek már jobban van, rajta kívül egy hatvanas éveiben járó férfi és egy negyvenes éveiben járó nő is súlyosan megsérült.

A hatóságok a mentők és tűzoltók gyors és szakszerű reagálását "tankönyvi" példaként emlegették.

A baleset körülményeit már a kezdetektől fogva próbálják feltárni, ám az információk ellentmondásosak. Todd Aitken, a repülőtéri hatóság tűzoltóvezetője kijelentette, hogy a gép földet érésének időpontjában - a korábbi havazások ellenére - a kifutópálya tiszta volt, nem fújt oldalszél, és a látási viszonyok is kedvezőek voltak. Ezzel szemben David McNair, egy kanadai közlekedésbiztonsági szakértő, azt állította, hogy az irányítótorony 31,5 kilométer/órás szélsebességet jelentett a gép személyzetének a leszállás előtt. A BBC pedig arról számolt be, hogy a baleset idején akár 64 kilométer/órás széllökések is tapasztalhatóak voltak, és a gyenge hóesés következtében hófúvás alakult ki, ami buckák kialakulását is előidézhette.

Scott Dunham, egy másik szakértő, a Washington Postnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ilyen zord időjárási viszonyok között minden egyes repülőgép személyzete azonnal értesíti a toronyt, ha bármilyen akadályt észlel a kifutón. Ekkor a légi irányítók azonnal intézkednek, például elrendelik a szükséges hóeltakarítást. Jelenleg annyi információ áll rendelkezésre, hogy a Delta-Endeavor gépének érkezése előtt a futópályán landoló repülők pilótái nem jeleztek semmiféle akadályt.

A reptéri hatóság előrejelzése szerint a hétfő különösen mozgalmasnak ígérkezik a torontói Pearson repülőtéren, miután az előző nap 22 centiméter friss hó esett. Ennek következtében számos járat törlésére vagy késlekedésére volt szükség. Az egész régióban, beleértve Montréal és Québec területeit is, már napok óta problémát jelentett a szokatlanul nagy mennyiségű hó. Ennek fényében a torontói repülőtérre körülbelül 130 ezer utast vártak, akik közel 1000 járaton kívántak utazni.

Nyilvánosságra hozták a légi irányítók beszélgetéseinek néhány részletét, amelyeket a leszállás előtt nyugodtan, a baleset után pedig feszülten folytattak.

A gépet a szél miatt figyelmeztették, hogy előfordulhat "egy huppanás" leszállás közben. Miután a repülő felborult, hamar jelezte a torony, hogy baj van, és elkezdték lezárni a repteret, átirányítani a járatokat. Nem sokkal később már egy mentőhelikopter leszállását felügyelték, jelezve nekik: "Csak hogy tisztában legyetek vele, emberek sétálnak ott a repülő körül". A helikopter személyzete azt jelentette: "A repülőgép... fejjel lefelé van és ég".

A kanadai közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, és az amerikai partnerük is maximális támogatást nyújt a nyomozáshoz. A torontói légitársaságok szakértői csapatai szintén a helyszínre érkeztek, hogy részt vegyenek a kivizsgálásban. A Pearson repülőtér futópályái a balesetet követően lezárásra kerültek, azonban néhány órával később kettőt már újra megnyitottak. A fennmaradó két futópálya zárva maradhat a vizsgálat befejezéséig, ami napokig is eltarthat. Ezen időszak alatt a járatokat a hamiltoni és montréali repterekre irányítják át.

Egy névtelenséget kérő, magyar nyugalmazott pilótával beszélgettünk a balesetről, aki évtizedek óta repül utasszállító gépekkel, és tapasztalata alapján osztotta meg véleményét. "Szinte biztos vagyok benne, hogy pilótahiba történt. Ez nem egy normális leszállás volt, hanem egy közvetlen becsapódás" – fogalmazott. Kiemelte, hogy a Bombardier gép nem érte el a kilebegtetési fázist, amikor a repülőgép siklási szöge megtörik, és szinte vízszintesen repül a kifutópálya felett, fokozatosan lassulva. "Azzal a szöggel, ahogy a gép besiklott, egyenes úton a földet is érte volna, csak az utolsó pillanatban billent meg a jobb oldali szárny" – tette hozzá.

Különös szerencse, hogy az üzemanyag a szárnyban helyezkedett el, de sajnos az leszakadt a leszállás során. Ilyen drámai helyzetekben a szárny gyakran egyben marad, és ha az üzemanyag lángra lobban, a tűz könnyen átterjedhet a repülőgép törzsére, ami tragikus következményekkel járhat, hiszen az utasok is bennragadhatnak. Azonban most a körülmények kedvező fordulata segített: a szárny leszakadt, és már csak fekete füstöt húzott maga után. "A tűzoltók rendkívül gyorsan, néhány perc leforgása alatt megérkeztek, és a törzs körüli minimális tüzet sikerült azonnal megfékezniük" – mondta forrásunk, aki az eseményeket látta.

A fejen csúszás következtében "volt lehetőség a mozgási energia elnyelésére", ellentétben a Jeju Air tragédiájával Dél-Koreában, ahol az irányíthatatlan repülőgép egy betonfalnak csapódott, és ez a katasztrófa robbanással végződött.

"Rendkívül különleges esemény, amikor egy repülőgép a hátán áll meg, miután átvágódott."

- fejtette ki a pilóta, aki úgy véli, hogy még egy felborult autó mellett is komoly erőfeszítést igényel, hogy meg tudjuk találni a belső nyugalmunkat. Az utasoknak végül a padló helyett mennyezetnek számító felületen kellett átkelniük, hogy kijussanak a gépből. Ráadásul "ilyen vészhelyzetekben gyakran a bőröndjeik után kutatnak, pedig a repülés előtti biztonsági bemutatón világosan elhangzik, hogy evakuálás esetén mindenki hagyja hátra a poggyászát".

Szerinte a légi irányítás egyébként jelezte, hogy lehetnek kisebb hókupacok a gép útjában. Elképzelhető az is pilóta szakértőnk szerint, hogy beleakadhatott a szárny egy ilyen hókupacba, de ez ezen a ponton pusztán csak találgatás. A történtekhez a szél is hozzájárulhatott. "Nem durva oldalszél volt, hanem 40 fokban fújt" - mondta a szakértő, aki szerint a talaj közeli szélnyírás a legveszélyesebb, mert nincs idő reagálni.

A balesetet szenvedett gép típusáról forrásunk így fogalmazott: "Ez a repülőgép rendkívül alacsony szárnyakkal rendelkezik, ráadásul a szárnya szokatlanul hosszú." Érdekesség, hogy a Malév flottájában is megtalálható volt ez a típus. Az alaptípus kifejezetten regionális járatokra lett tervezve, míg a CRJ-900LR a hosszabb változata, amely még nagyobb távolságok áthidalására képes.

A pilóta forrásaink szerint a vizsgálatot végzők számára nem lesz nehéz dolguk, mivel a balesetet túlélő pilóták részletesen tudják tájékoztatni őket az eseményekről. Továbbá, a fekete doboz, valamint az esetről készült videófelvételek is rendelkezésre állnak. A legfontosabb lépés a repülési adatrögzítő kiértékelése, amelyből kiderül, hogy milyen szögben, sebességgel és szélviszonyok között hajtották végre a landolást.

A BBC videójában nyilatkozó egykori pilóta, Marco Chan véleménye szerint lehetséges, hogy a gép a leszállás során jobbra dőlt, és a jobb hátsó futómű annyira erősen érintkezett a földdel, hogy kimozdult a helyéről. Ennek következtében a Bombardier jobbra billent, ami miatt a szárnyára nehezedett, és végül letört.

Mike McCormick, a floridai Embry-Riddle Aeronautikai Egyetem docense a USA Todaynek nyilatkozva elmondta, hogy a repülőgépek szerkezete úgy van megtervezve, hogy még a legextrémebb helyzetekben, például ha a gép tótágast áll, nem feltétlenül szenvednek el súlyos károkat. Ilyen esetekben leginkább a szárnyak és a gép farka hajlamosabb a letörésre. Érdekes módon azonban a székek, amelyek a gravitáció 16-szorosát is elviselik, rendkívül ellenállóak. Ezek a székek még egy repülőgép felfordulása során sem szakadnak ki a helyükről. McCormick szerint éppen ezért fontos, hogy a fel- és leszállás során mindig bekapcsoljuk az öveinket a fedélzeten, hiszen ez az intézkedés hozzájárul a biztonságunkhoz – hasonlóan ahhoz, ahogy a Bombardier repülőgép utasai is megúszták, hogy kizuhanjanak az üléseikből.

Mike Shertz, a repülésügyi szakértő, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a biztonsági öv használata még a leszállás során is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges felborulás után könnyen dezorientálódtunk, ám "az emberek általában nem töltenek sok időt fejjel lefelé lógva". Ajánlása szerint a kicsatolás előtt mindenkinek érdemes alaposan szemügyre venni, hogy hova fog esni. Az ablaknál ülők kisebb magasságból érkeznek a földre, de nem elhanyagolható tényező, hogy valaki esetleg ráeshet a törmelékekre vagy a poggyászra. McCormick arra is rámutatott, hogy a legutóbbi eset világosan megmutatta, mennyire felkészült a személyzet, hiszen képes volt biztonságosan segíteni egy repülőgépen utazó utasok vészhelyzetből való kijutását.

Arnold Barnett, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) szakértője a biztonsági övek hasznossága mellett a Bombardier-gép kis méretét emelte ki a USA Todaynek. Szerinte ez is segített csökkenteni a baleset mértékét: a kis belmagasság miatt a lefelé lógó, majd öveiket kikapcsoló utasok nem estek nagyot. Hassan Shahidi, a Repülésbiztonsági Alapítvány (Flight Safety Foundation) vezetője a tűzoltók munkáját emelte ki, akik nagyon gyorsan megérkeztek, és elkezdték habbal oltani a roncs égő részeit. Hozzátette, látszódott, hogy a torontói reptér tűzoltói profin ki vannak képezve az ilyen esetekre.