Ezért veszít el egy nap alatt 600 focipályányi terület: itt a magyarázat - Agrárszektor
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A Green to Grey projekt keretében 11 ország 41 újságírója és számos kutató műholdképek elemzésével tárta fel, hogyan alakulnak át Európa-szerte a természeti területek épített környezetté. A sokkoló összehasonlító felvételeken jól látható, ahogy görögországi tengerparti erdők helyén luxushotelek, brit mezőgazdasági területeken az Amazon logisztikai központjai, vagy németországi fenyőerdők helyén Tesla-gyárak jelennek meg. A kutatás adatai szerint Európa évente átlagosan 1500 négyzetkilométernyi természeti vagy mezőgazdasági területet veszít el a beépítések következtében.
A 2018 januárjától 2023 decemberéig terjedő időszakban összesen 9000 négyzetkilométer természetes terület veszett el, ami megegyezik Ciprus szigetének teljes nagyságával. Ez napi szinten körülbelül 30 négyzetkilométert jelent, ami annyinak felel meg, mint 600 futballpálya. Éves szinten a veszteség 900 négyzetkilométernyi területet érintett a természetes övezetekből, míg 600 négyzetkilométer mezőgazdasági földet is elveszítettünk. Az építkezések többsége (négyötöde) olyan lakott területeken zajlott, amelyek korábban már átalakuláson mentek keresztül az emberi tevékenység következtében. Ezek közé tartoznak a városi parkok és zöldterületek, amelyek nem csupán a pihenést szolgálják, hanem kulcsszerepet játszanak a víz- és hőszabályozásban is.
Ha nem figyelünk oda a folyamatosan jelentkező apró veszteségekre, akkor könnyen a rendszerünk teljes összeomlásának küszöbére juthatunk. Ezzel nem csupán a saját egészségünket, hanem a biztonságunkat is kockáztatjuk.
Guy Pe'er, a Helmholtz Környezetkutató Központ és a Német Integratív Biodiverzitás-kutató Központ természetvédelmi biológusa arra figyelmeztet, hogy...
Bár az Európai Unió 2021-ben célul tűzte ki, hogy 2050-re kiegyenlítődjenek a beépítések és a természetvédelmi helyreállítások, a nem kötelező érvényű döntés egyelőre nem hozott érdemi változást. A kutatás szerint továbbra sem sikerült jelentősen csökkenteni a korábban beépítetlen területek felhasználását. A jelenség Európa-szerte megfigyelhető, de jelentős regionális különbségekkel.
Skandinávia varázslatos erdőségei, Dél-Európa festői tengerparti sávjai, valamint Közép-Európa termékeny földjei mind a fejlesztések áldozatául esnek. A legnagyobb területcsökkenést Törökország szenvedte el, ahol 1860 km²-t elveszítettek, ezt követi Lengyelország 1041 km²-rel, Franciaország 951 km²-rel, Németország 727 km²-rel, valamint az Egyesült Királyság 604 km²-rel. Magyarország e rangsorban 155 négyzetkilométeres veszteséggel a középmezőnyben található.
Az országok méretéhez viszonyítva Hollandia és Belgium kiemelkednek a sűrűn lakott területek listáján, míg a skandináv államok, a népességszámot figyelembe véve, gyengébben teljesítenek. Például Norvégiában évente hat négyzetméter területet veszítünk el egy főre számítva, míg Svájcban ez a szám csupán tizede ennek. Peter Lacoere, a genti University College építészeti kutatója hangsúlyozza, hogy a természeti területek csökkenésének legfőbb oka nem a népesség növekedése, hanem inkább a gazdasági fejlődés.
Európában a gazdag országok nemcsak alapvető fontosságú, hanem szükségtelen dolgokat is fejlesztenek, a golfpályáktól kezdve a mesterséges sípályákig. Ezek a képek kíméletlenül szemléltetik, milyen szenvedős a nyugati fogyasztás megfékezése
