Ezért nem látszik a legjobb megoldásnak, ha telepakoljuk a falvakat ATM-ekkel.

A kistelepüléseken a fosztogatók számára igencsak vonzó célt jelenthetnek a „leszögelt pénzeszsákok”.
Több mint ezer új bankjegykiadó automatát kell majd a bankoknak telepíteniük a kisebb településeken, Fityeházától Csökölyig idén és jövőre, de azzal, hogy ilyen sok helyszínre kerül egy-egy "pénzeszsák", jelentősen megnő a velük kapcsolatos kockázat - figyelmeztet a G7.hu.
A készpénzhasználat iránti lelkesedését az alkotmányba is beemelő kormány idén tavasszal úgy döntött, hogy kötelezővé teszi az ATM-ek telepítését minden településen, a költségeket pedig a bankokra hárítja. Az elképzelés azonban némileg módosult: egy korábbi kormányinfón kiderült, hogy a rendelet idén csupán az 1000 főnél nagyobb lélekszámú településekre vonatkozik, míg az 500-1000 fő közötti kistelepülések csak a következő évben kapnak lehetőséget az ATM-beruházásra.
A lap emlékeztet, hogy ugyan az MNB rendeletben szabályozza a gépek telepítésének szempontrendszerét, azt nem tisztázzák, hogy mit tartanak megfelelő helyszínnek, és egy sor példát hoznak arra, hogy hol, milyen módszerekkel fosztogatják az automatákat.
A figyelem felhívásaként érdemes megemlíteni, hogy Németországban az ATM-robbantások szinte mindennapos eseménnyé váltak. 2021 és 2023 között évente közel ötszáz ilyen bűncselekmény történt, amelynek 60%-a sikeresen zárult. Ennek következtében a hatóságok úgy döntöttek, hogy megduplázzák a börtönbüntetést az elkövetők számára, így a korábbi egy év helyett immár két évre büntethetők. Egy különösen figyelemre méltó esetben a bűnözők 165 ezer eurót (körülbelül 66 millió forintot) zsákmányoltak.
Hollandiában a robbantások miatt le is szerelték az automaták túlnyomó részét, az elkövetők ezért fordulhattak Németország felé a lap szerint. A hollandoknál szerveződött a hírhedt Audi gang, a főként marokkói fiatalokból álló ATM-robbantó csoportok egyike.
A hírek szerint Svájcban is egyre gyakoribbak a fosztogatások; a legutóbbi statisztikák alapján 2021-ben 32, míg tavaly 44 ilyen esetet regisztráltak, főként a Bázel környéki területeken. Bécsben tavaly novemberben mindössze 24 óra leforgása alatt két ATM-et robbantottak fel, míg idén februárban a Fertő-tó partján, Nezsiderben is megpróbáltak hasonló akciót végrehajtani. A közelmúltban több szlovákiai robbantási kísérletet is jelentettek.
A G7.hu felhívja a figyelmet arra, hogy a kétezres évek során a bankrablások helyét egy új formája vette át: az ATM-ek módszeres kifosztása. Ekkoriban már nem csupán a hagyományos rablások voltak jellemzőek, hanem a gépek kiemelése autókhoz rögzített drótkötelekkel, sőt, robbantásos akciók is előfordultak. Dócs András, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori bűnügyi főosztályvezetője nem véletlenül titulálta "leszögelt pénzeszsákoknak" ezeket az automatákat, ezzel is hangsúlyozva, hogy mennyire sebezhetővé váltak a modern technológia ellenére.
A HVG 2008-ban alaposan elemezte a jelenséget, kiemelve, hogy a terjedésüket nagymértékben elősegítette a viszonylag enyhe büntetési gyakorlat. Az ATM-támadások itthon a 2010-es évekre fokozatosan csökkentek, de a legutolsó jelentős akcióra 2019-20-ban került sor, amikor egy moldáv bűnbanda 50 millió forint értékű készpénzt zsákmányolt nyírbátori és jászberényi automaták kirablásával. Az elkövetőket azonban később elfogták.