**Ezért kincs az agráradat XLVI. rész: Ötletek és hagyományok találkozása Letenyén – Három generáció együttműködése** A mezőgazdaság nem csupán a földművelésről szól, hanem a tudás, tapasztalat és innováció összefonódásáról is. Letenyén három generáció

A cikksorozat 46. epizódjában Letenyére utaztunk, ahol a Kossuth Mezőgazdasági Kft. központjában jártunk. Itt találkoztunk a Kátai családdal, akik adatalapú gazdálkodásukat irányítják. A család három generációja dolgozik együtt a növénytermesztés területén: a nagyszülő, Tibor, a fia, Zsolt, és a lány unokája, Lora.

Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzését irányító szakember készítette.

Az okszerű, fenntartható és adatalapú gazdálkodás nemcsak a hatékonyság növelését jelenti, hanem azt is, hogy egy családi gazdaság generációkon átívelően sikeresen működhet általa. A Kátai család története kitűnő példája annak, hogyan lehet a különböző korosztályok tudását és tapasztalatát ötvözni a modern technológiákkal. Letenyén három nemzedék együttműködése biztosítja a folyamatos fejlődést: Tibor, a nagyapa, Zsolt, a fia, és az ifjú Lora együtt dolgoznak azon, hogy a precíziós mezőgazdaság minden lehetőségét kiaknázzák. Az évtizedek óta tartó precíz adatgyűjtés, valamint a precíziós gazdálkodás náluk nemcsak egy eszköz, hanem szemléletmód is, amely közös értéket teremt.

A történetük rávilágít arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek nem csupán öröklődnek, hanem új technológiák révén folyamatosan fejlődnek is. A hagyomány és az innováció szoros együttműködése garantálja, hogy a gazdaság ne csak fennmaradjon, hanem a 21. század kihívásaival szemben egyre inkább versenyképes legyen. Az adatok, a generációk közötti tudásmegosztás és a modern technológiai megoldások harmonikus alkalmazása valódi értéket teremt. Ezért válik az agráradat – és maga a történet is – felbecsülhetetlen kincssé.

Kellemes olvasási élményeket kívánunk!

Zala vármegye festői délnyugati szegletében, Letenye keleti peremén található a Kossuth Mezőgazdasági Kft. központja. Ezen a helyszínen irányítja a cég gazdálkodási tevékenységét a Kátai család, amelynek tagjai szoros együttműködésben dolgoznak a földeken. A családi hagyományokat ápolva három generáció fáradozik a növénytermesztésben: a tapasztalt nagyapa, Tibor, a fiatalabb generációt képviselő fia, Zsolt, és a dinamikus lányunoka, az ifjú Lora, akik mindannyian hozzájárulnak a közös cél megvalósításához.

A gazdálkodás művészete egy különleges szántóföldi területen, közel 2000 hektáron valósul meg, ahol a családi vállalkozás 2010 óta a precíziós gazdálkodás világát hódítja meg. A modern technológia segítségével olyan innovatív eszközöket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a helyspecifikus termelést, figyelembe véve a föld különböző adottságait. Az adatgyűjtés már a kezdetek óta, 2010 óta zajlik, a traktorok és kombájnok intelligens informatikai rendszereinek köszönhetően, amely lehetővé teszi a hatékonyabb és tudatosabb gazdálkodást.

A kezdetekről mesélve Kátai Zsolt, a cég ágazati vezetője, elárulta, hogy már akkor rendelkezésünkre állt egy szoftveres háttér, amely lehetővé tette a beérkező adatok és információk egyszerű beolvasását és kezelését. A vállalat az egykori Agrár-Office rendszerrel indított, majd a program folyamatos fejlesztésének köszönhetően a Next Farming AG Office verzióra váltottunk. Eddig ezt a rendszert használtuk, de 2024 novemberétől az AgroVIR fogja átvenni annak üzemeltetését.

Az adatalapú gazdálkodásunk lényege, hogy a gépek által begyűjtött információkat egy szoftverbe integráljuk, majd azokat feldolgozva, kielemezve vissza tudjuk csatolni az adott termőhelyhez. Nálunk ilyen táblaszintű adatgyűjtés folyik 2010 óta. A programban benne vannak a táblák, a táblakontúrok, a táblaadatok, a gépkapcsolatok, a helyspecifikus információk, a talajminta-vételezési térképek, a zónatérképek, továbbá a változó tőszámú vetés, a differenciált tápanyag-utánpótlás, valamint a növényvédelem applikációs térképeinek készítése is.

A családi gazdálkodás története egészen a második világháborúig nyúlik vissza, amikor is a hagyományos paraszti életformák még virágzottak. 1949-ben lépett be a színre Kátai Tibor, aki 1960-tól kezdődően, több kisebb-nagyobb szünet után, immár közel 65 éve aktívan részt vesz a zalai mezőgazdaságban. Az induláskor a család 20 hold termőfölddel, 5 hold erdővel és egy kevés rét területtel gazdálkodott. Az istállóban 10-12 állat élt, az ólban pedig 20-30 disznó tartózkodott, míg az udvaron 100-150 szárnyas rohangált. Ez a gazdálkodási forma nem csupán megélhetést biztosított, hanem a közösségi élet szerves részévé is vált, összekötve a múltat a jelennel.

Fontos megemlíteni, hogy soha nem kényszerítettek bennünket termelőszövetkezetbe, így saját szakszövetkezetet alakítottunk ki. Mindenki a saját feladataival foglalkozott, és saját tempónkban haladtunk, fejlődtünk – mesélte Tibor. Az általános iskola befejezése után a kovács szakmát választottam, ami a lovaink körüli munkával, a patkolással, és a faluban adódó kovácsmunkák elvégzésével töltötte ki a napjaimat. 1966. július 1-jén, 17 évesen kezdtem el dolgozni a Bucsutai Vörös Csillag Termelőszövetkezet kovácsaként, miközben hétvégenként otthon, a háztájiban fáradoztam, ahol bátyám és szüleim végezték az agrárfeladatokat. Öt év elteltével úgy döntöttem, hogy otthagyom a tsz-t, és önálló vállalkozóként kovács-, lakatos-, vízvezeték- és központi fűtés szerelői munkákat vállalok. 1970-ben megnősültem, és Zsolt fiam 1971-ben csatlakozott a családhoz. Öt évvel később, 1976-ban Letenyére kerültem, ahol a Kossuth Termelőszövetkezet kovácsa lettem, miközben több iskolában is fejlesztettem a tudásomat. Újabb öt év telt el, amikor a mezőgazdaság kiszámíthatatlansága miatt úgy döntöttem, hogy kiszállok a szakmából, és egy gyárban dolgoztam öt évig. Végül, 1986-ban, az akkori tsz-elnök megkeresésére visszatértem Letenyére, ahol második számú vezetőként folytattam a munkát.

A növénytermesztés, az erdészet, a melléküzemág és a gépészet világában szereztem tapasztalatokat, amelyek az életem szerves részét képezték. Egy évtizeden át folyamatosan fejlődtünk és erősödtünk, de 1996-ban, az elnök váratlan halála után, hirtelen rám hárult minden felelősség, beleértve a kereskedelmi és integrátori feladatokat is. Ekkor közösen összefogtunk, és sikeresen működtettük a kis- és közepes gazdaságok rendszerét Lentitől Nagykanizsáig. A munkánkat 7 kombájnnal és 30-35, főként MTZ típusú traktorral végeztük, emellett egy 1974-es John Deere és néhány Crystal erőgép is segítette a feladataink elvégzését. Ahogy haladtunk előre, érkezett a nagy Rába és a kis Rába, folyamatosan bővültünk, és a rendszerváltás idején már közel 1300 hektáron dolgoztunk 270 munkatárssal.

1996-ban elhatároztuk, hogy egységesítjük a változatos gépparkunkat, de a váltás során komoly kihívásokkal néztünk szembe, amelyek majdnem a kudarcunkhoz vezettek. Szerencsére sikerült átvészelnünk ezeket a nehéz időszakokat. Azóta fokozatosan és körültekintően fejlesztünk, mindig alaposan átgondolva a lépéseinket. A régi hét kombájnt két John Deere 2240-es váltotta fel, ezekkel pedig a bérmunkát is könnyedén el tudtuk végezni. Az évek során csökkent a munkavállalóink száma, az állományunk folyamatosan fogyott, és a melléküzemágak feladatai is fokozatosan eltűntek; a cipőgyártás Körmenden, míg a ruhaipar Nagykanizsán szűnt meg. A mezőgazdaság területén azonban mindig az újításra törekedtünk, ennek köszönhetően a 90-es évek közepén a termésátlagaink hektáronként 3 tonna repce, 4-5 tonna búza, 5-7 tonna kukorica és 2 tonna napraforgó körül alakultak. 2005 és 2007 között a szövetkezeti formát társas vállalkozásra váltottuk, szerencsére minimális területcsökkenés mellett. Zsolt fiam 2010-ben csatlakozott hozzánk, ekkorra már jelentős John Deere túlsúllyal rendelkeztünk, hiszen a gépszínben S690 kombájn, permetező és számos traktor várta az aktív munkát.

Kátai Zsolt elmondta, hogy a fejlesztéseinket 2-3 évente valósítottuk meg. Először egy 8340-es modell érkezett, majd két év múlva a 8330-as változat következett. A traktorokban pedig a 2600-as monitorok adatkártyával voltak felszerelve.

A digitális adatgyűjtés előtt a kockás füzetben vezettük nagyon precízen a gazdálkodás adatait, jó eredményeink voltak, az okszerű gazdálkodásnak köszönhetően volt lehetőségünk beruházásokra és a cég biztonságos fenntartására. Ez mind, együtt alapozta meg azt, amiben most vagyunk.

Tibor hozzátette, hogy a precizitás mindig is jellemző volt, de Zsolt volt az, aki a megszokásból eredő gazdálkodási kereteket megreformálta. Ennek egyik kulcsfontosságú lépése az volt, hogy a több telephelyet központosították, ami új lehetőségeket teremtett a rendszer számára.

2008-ban költöztünk a jelenlegi központunkba, Letenye keleti részére. A hatékonyságnövelést jól mutatja, hogy ma 20 emberrel nagyobb területet tudunk ellátni, mint annak idején a közel 300-al - mondta.

Zsolt fiam az építőipari technikum elvégzése után a kereskedelemben dolgozott, majd önálló vállalkozást indított, mindezt a mezőgazdaságon kívül. A megszerzett kereskedelmi, logisztikai, szervezési, tervezési tudását aztán simán átültette az agrárvilágba is.

2010 óta elkezdődött az Agrár-Office rendszer területi adatainak feltöltése, ami lehetővé tette számunkra, hogy világos kontúrokat rajzoljunk a munkánkhoz. Ezzel párhuzamosan folyamatosan gyűjtöttük az adatokat a NEXT Farming rendszerében, valamint a John Deere platformján, amely az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül és kiválóan szolgálta a céljainkat. Az egységes géppark kialakítása érdekében a traktorok, kombájnok és permetezőgépek adatait folyamatosan rögzítjük és alkalmazzuk – fejtette ki Zsolt. Kiemelendő, hogy a múltbeli agráradatokat is hasznosítjuk, hiszen az elmúlt 14 év alatt számos vetésforgót valósítottunk meg, így képesek vagyunk összehasonlítani és elemezni az adott növények szezonális információit.

Az adatok rendszerezése és csoportosítása sokszor okoz nagy kihívást, egy embernek rengeteg munka ez, ezért csatlakozott hozzánk 2024. július elsejétől Lora lányom, pontosan azon a napon, amelyiken annak idején a nagyapja is munkába állt 58 évvel azelőtt.

Az adataink digitális kezelésével Mészáros Gábor szaktudásának köszönhetően haladtunk előre. A KITE Zrt. kiemelt szolgáltatási igazgatója folyamatosan segített és támogatott minket abban, hogyan lehet és érdemes használni a kinyert információkat.

Tibor folytatta a gondolatmenetet: "Ehhez a témához kapcsolódik, hogy az 5-ös számnál maradva, nekem is öt évembe telt, mire végre megértettem, hogy nem minden megművelhető területet kell feltétlenül hasznosítani. A fiam minden évben, türelemmel és kitartással mutatta be azokat az adatokat, amelyek szerint bizonyos földek nem érik meg a ráfordítást, hiszen csak veszteséget termeltek. A számok láttán végül beadva a derekam, beláttam, hogy nem érdemes gépet, műtrágyát és munkaerőt pazarolni ezekre a területekre. Inkább két kaszálással is beérjük, és az így megspórolt erőforrásokat más, jövedelmezőbb helyekre irányítjuk."

Nálunk ez az időszak jelentette a generációváltást, mert apu az adatokat és az összefüggéseket elemezve belátta, hogy jó a rendszer és az eredmények ismeretében ő sem csinálta volna másként - mondta mosolyogva Zsolt.

Tibor így fogalmazott: „Nekem nagyon pozitív élmény a fiam részvétele, és látom, hogy ő is képes sikeresen továbbvinni a gazdaságot. Néha azért megjegyzem neki, hogy mire lenne érdemes jobban odafigyelnie, de a közös munkánk alapvetően harmóniában zajlik. Örömmel adtam át neki a vezetői feladatokat.”

A Mura folyó és más természetes vízforrások által okozott víznyomásos területek miatt régiónkban különös figyelmet kell fordítanunk a vízelvezetésre. A homok- és kavicspadok kezelése érdekében a KITE szakembereivel szoros együttműködésben dolgozunk a vápás kihúzások optimalizálásán. Számos olyan táblánk létezik, amelyek terméshozama jelentősen javulhat, ha sikerül megoldanunk ezt a kérdést. Éppen az interjú délelőttjén érkezett hozzánk dr. Szabó Emese, dr. Riczu Péter és Virág Olivér, hogy megvitassuk, milyen lépéseket tehetünk a hatékony megvalósítás érdekében.

Célunk, hogy felelősségteljesen bánjunk a víz és a talaj erőforrásaival. Törekszünk arra, hogy megszüntessük a pazarlást, és biztosítsuk, hogy ezek az értékek a megfelelő helyen maradjanak, lehetővé téve ezzel a fenntartható gazdálkodást.

A hatékonyság, a tudás átadása és a gyakorlati alkalmazás fontosságáról osztotta meg gondolatait Kátai Lora, aki a MATE gödöllői Campusán 2024-ben öt éves osztatlan agrármérnöki diplomát szerzett. Lora a harmadik generációs szakemberek képviseletében beszélt arról, hogyan lehet mindezeket a fogalmakat a modern agrárium szolgálatába állítani.

A növénytermesztés kihívásai, a precíziós technológiák alkalmazása és a hatékonyság optimalizálása a tudományos világból a való életbe való átültetés során gyakran különösen nehéz feladat. Szerencsére gyerekkoromban rengeteget töltöttem a gazdaságban, ahol figyelemmel kísérhettem a különböző folyamatokat, és ez a tapasztalat mélyen belém ivódott. Büszke vagyok arra, hogy kevesen dolgoznak olyan elhivatottsággal, mint apám. Az egyetemi tanulmányaim és az országjárás során folyamatosan törekedtem arra, hogy más szakemberekkel találkozzak, új ismereteket szerezzek és beépítsem a mások által szerzett tapasztalatokat a saját munkámba.

Aztán ahogy elmondom másoknak a mi technológiánkat, rendszeresen azt látom, hogy meglepettséget okoz a szervezettség szintje és az adatkezelési rendszerünk, valamint a döntéstámogatás gyakorlata. Ezért egyszerre nehéz és könnyű is kibontakozni apa mellett - mondta Lora.

Fél évnyi gyakorlati tapasztalat után arra jutottam, hogy körülbelül egy év, azaz egy teljes szezon szükséges ahhoz, hogy valóban belemerüljek a rendszerünk működésébe, és átfogó képet kapjak a feladatkörökről.

Imádom a dinamizmust és az új ismeretek áramlását, amit itt folyamatosan megélek. Az elmúlt év nyara óta sem lassítottam a tanulásban: részt vettem a növényvédelmi drónpilóta képzésen, és megkezdtem a növényvédelmi szakmérnök képzést Keszthelyen, a MATE keretein belül. Ez a tudás és tapasztalat tovább gazdagítja az életemet!

A családi hagyományainkhoz hűen mindannyian nyitottak vagyunk az újdonságokra - folytatta Zsolt. Nálunk igazán jól működött, hogy a napraforgót leváltottuk, és helyette a szóját és a cukorrépát ültettük. A Landscape Enterprise Networks (LENs) talajmegújító gazdálkodási programhoz való csatlakozás is kiváló választásnak bizonyult. 2016 óta teljesen elhagytuk a szántást, és az agroökológiai program keretein belül is évek óta ezt a megközelítést alkalmazzuk, így a zöldítő keverékek bevezetése tökéletesen illeszkedik a gazdálkodási rendszerünkhöz.

A LENs programmal persze új szemlélet, sok tanulnivaló és kihívás is érkezett, ez tovább ösztönöz minket a területek jobb megismerésére, arra, hogy jól termeljünk. Azt látjuk, hogy van még lehetőség a talajokban. Akár menetszám-csökkentéssel, kevesebb műtrágya-felhasználással és a talajban lévő tápanyagok hatékonyabb feltárásával, akár a takarónövényekkel, vagy a legeltetéssel. Mindenre meg kell érni, nálunk most jött el ez a pillanat. Igyekszünk utánamenni a tudásanyagnak és okszerűen, talajkímélő módon gazdálkodni.

Igyekszünk mindig és minden fontos témát egyeztetni - mondta Kátai Zsolt. Sokat beszélgetünk a teendőkről és az ötletekről hármasban. Meghallgatjuk a másikat, megvitatjuk az elképzeléseket, tanulunk egymástól, és ez így van jól. Abban is egyetértettünk, hogy folyamatosan elhagyjuk a víznyomásos részeket a művelésből, a magasan fekvő területeken pedig a talaj lemosódása ellen a vízlevezető részek begyepesítésével védekezünk. A hosszanti lejtőket, a nagy vízgyűjtő területeket szintén így óvjuk a talajeróziótól.

A Körtés nevű területünkön nagyon jól látszik, hogy a két éve elvégzett gyepesítés és az annak megfelelő művelés után 20 centiméteres teraszok vannak. Ez is bizonyítja, hogy a helytelen gazdálkodással megy és fogy el a földünk. A gyepsáv felülről fogja a lerakódást, alulról pedig nincs, ami megfogja a lemosódást. Egyértelmű, hogy van értelme a talajmegőrző technológiának. Ahogy számoltuk, éves szinten 45 tonna talajt engednénk el, ha megszokásból gazdálkodnánk. A szántás elhagyása is bebizonyította, mennyire hatékonyan tartjuk meg így a termőtalajt.

Döntöttünk az öntözőrendszerünk fejlesztéséről. A digitális átállást elősegítő pályázat keretein belül a Spot Spraying, azaz a foltpermetezés innovatív technológiáját kívánjuk integrálni. Az Ecorobotix egy lenyűgözően modern, 6 méter széles vontatott eszköz, amely 156 fúvókával és intelligens gyomfelismerő rendszerrel rendelkezik. Ezt a forradalmi megoldást a hannoveri AGRITECHNICA kiállításon ismerhettük meg, és a költsége körülbelül 80 millió forint.

A drónokban rengeteg potenciál rejlik, és számos izgalmas ötletünk van a monitoring és a kijuttatási feladatok terén, amelyeket Lora fog megvalósítani. Az agrotechnológiai fejlesztéseink érdekében a KITE-tel közös projektbe kezdünk, amely során egy Köckerling Vector nehézkultivátort kapunk. Ezt a kultivátort fel fogják szerelni a változó mélységű művelés technológiájával, és elkészítik hozzá az applikációs térképeket is. Kísérleti jelleggel, különböző táblákon fogjuk összehasonlítani a hagyományos és a változó mélységű művelést. Az erodált és a normál területeken egyaránt alkalmazni fogjuk, figyelembe véve az adott környezeti adottságokat, és 10, 15, valamint 20 centiméter mélységben végezzük majd a munkát.

A vetőmagtermesztés területén is új irányokat keresünk: az idei évben a LENs program keretében 20 hektáron lóbabot ültettünk. Emellett elköteleztük magunkat a szójavetőmag-előállítás mellett, és a jövőben tervezzük, hogy más növényfajtákat is bevezetünk a termelési palettánkra. Különösen izgat minket a mák, amelyet hosszú távon szeretnénk saját magunk feldolgozni és forgalmazni.

A folyamatos szántás elhagyása kulcsfontosságú lépést jelentett számunkra, és bevezettük az okszerű vetési és tápanyag-utánpótlási rendszert a nagyobb területeken. Célunk, hogy csökkentsük a menetszámot, és a kisebb táblák esetében nem alkalmazunk differenciálást; 5 hektáros területen soha, míg 10 hektárosnál nagyon ritkán készítünk kijuttatási térképet, hiszen a munkagépeink mérete ezt nem indokolja. A tőszámokkal kapcsolatban bátran kísérletezünk: van olyan kukoricafajta, amely a 90-95 ezer magot is elviseli hektáronként, míg az alapvető 80 ezer, az alsó határ pedig 60-65 ezer a kijuttatott mennyiség terén.

A terület általában négy zónára van felosztva, amit a 16 soros vetőgép a legoptimálisabban képes kezelni. A vetési folyamatot egy 16 soros Väderstad Tempó, egy 12 soros, Precision Planting technológiával felszerelt John Deere vetőgép, valamint egy 18 soros HORSCH Maestró végzi. Az utóbbi géppel a szója, a cukorrépa és a repce magjait juttatjuk a földbe. Emellett rendelkezünk egy 10 évnél idősebb Väderstad Spirit vetőgéppel, amelyet várhatóan az új, precíziós pályázat keretében cserélni fogunk. Lehetséges, hogy a gépparkunkat egy 9-es szériájú gumihevederes John Deere traktorral is bővítjük, valamint részletes és kiterjedt talajvizsgálatokat tervezünk végezni, amennyiben sikerrel pályázunk a támogatásra.

A dolgozatom középpontjában a szántás és a lazítás összehasonlítása állt kukoricatechnológiában, egy 10 hektáros területen. Az eredmények meglepően hasonlóak lettek, ami Lora szerint annak tudható be, hogy a talajt már régóta nem forgattuk, így ez az egyetlen alkalom nem okozott jelentős károkat. A mérések pontosságát azonban befolyásolta egy váratlan jégeső, amely különösen a lazított területen lévő növényekre volt kedvezőtlen hatással, 30%-os károkat okozva. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a szántás után szinte azonnal lezártuk a talajfelszínt, ami rendkívül kedvező feltételeket teremtett. A vizsgálatok alapján levonható következtetés, hogy a forgatás nélküli technológia felé való elmozdulás nem hordoz különösebb kockázatot. Mivel az eredmények hasonlósága azt sugallja, hogy a szántás nem indokolt, érdemes lehet ezt a módszert elvetni. Emellett a növényvédelmi intézkedések, mint például az őszi és tavaszi gyomirtás, szintén a figyelem középpontjában álltak; ennek hatásait 2025 nyarán fogjuk részletesebben elemezni. Már februárban észlelhető volt, hogy a szántás nélküli területen kedvezőbb a növények kelése.

A nagyapa és az apa Letenyén laknak, míg Lora Nagykanizsáról ingázik haza a munkája után.

A nap nagy részében együtt vagyunk, kijön velem a területre, minden eligazításnál és munkafolyamatnál ott van, ahol én is. Egyelőre így haladunk előre, aztán idővel természetesen változik ez is - mondta Zsolt.

Lora véleménye szerint ez a megközelítés rendkívül hatékony. Éles helyzetben tapasztalja a folyamatokat, és közösen járjuk be a különböző területeket. Folyamatosan kapja az instrukciókat arról, hogy mire érdemes figyelni a növényekkel kapcsolatban, miközben elsajátítja a gépek beállításait, a vetés, a kijuttatás, valamint a tervezési folyamatok részleteit. Az azonnali kérdezés lehetősége is rendelkezésére áll. Minden lépést alaposan átbeszélünk, a tervezés során pedig egyeztetjük, hogy melyik táblára milyen növényeket vessünk, és mikor végezzük el a kijuttatásokat. A változtatás jogát mindig fenntartjuk, hiszen a családban nagy hangsúlyt fektetünk az új ötletek szabad áramlására, mind a gondolkodás, mind a gyakorlat terén - tette hozzá.

Édesapám valóban a cselekvés embere, aki mindig kézbe veszi a dolgokat, és a fizikai megoldásokban találja meg a legnagyobb örömét. Ő az, aki nem habozik, hanem azonnal nekilát a feladatoknak, és szívvel-lélekkel végzi a dolgát. Én viszont egy kicsit más utat járok; míg élvezem a fizikai munkát és a gépek működtetését, gyakran elmerülök a számítógép világában is. Itt azon töprengek, hogyan lehetne az adatokat a legjobban kihasználni a feladatok optimális elvégzése érdekében. Különböző megközelítésünkből születik meg az igazi erőnk: hárman együtt, szoros együttműködésben, hatékonyan szervezzük meg és valósítjuk meg a munkát.

A területeinket blokkokra tagoltuk, ami hatékonyságunk egyik alapköve. A mért adatok elemzése alapján osztjuk fel a különböző területeket, majd ezeket újra átszervezzük a kitettség és a logisztikai szempontok figyelembevételével. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a táblarészeket egyenletesen eloszlassuk, figyelembe véve a helyi adottságokat. Amennyiben egy területen többéves tapasztalatunk alapján nem sikerül jól egy adott növény termesztése, azt más helyszínen próbáljuk ki. Számos tényezőt kell mérlegelnünk, ezért a zónák időről időre átalakulnak. A zónák szerinti talajmintázás is változik, hiszen ma már fontos szempont a talajszint és a domborzati viszonyok figyelembevétele is. Gyakran részletekre bontjuk az adatokat, és többféle szempont alapján kategorizáljuk őket, mielőtt véglegesítjük a zónákat.

A hatalmas mennyiségű adat kezelését offline környezetben valósítjuk meg, saját eszközeink segítségével. Minden héten akár több biztonsági mentést is készítünk, hogy garantáljuk az adatok védelmét.

Korábban két anyagunkban is írtunk a vállalkozás technológiájáról, ezeket itt lehet elolvasni:

Fontos volt megtanulni, hogyan épülnek egymásra a feladatok, mik és hogyan befolyásolják a vetésforgó tervezését, milyen összefüggések alakítják az eredményeinket. Itt gondolok az agrotechnikára az éghajlat változására, a felvásárlási árakra, az energiára, az inputanyagokra és így tovább. 2010-ben idekerülve nekem 4-5 év kellett ahhoz, hogy teljesen átlássam és átalakítsam a gazdaságunk technológiai és informatikai hátterét a mai formára, folyamatosan alkalmazkodva és igazodva az újabb kihívásokhoz. Rengeteg információt gyűjtünk és ez csak egy szelete annak a rengeteg elvárásnak és a megfelelésnek, amit a szakmánkkal szemben támasztanak. A mai mezőgazdaságban eligazodni és megfelelően kezelni ezt a rengeteg külső hatást nagyon komoly kihívás. A fő feladatunk az, hogy naprakészek legyünk és mindezeket a helyükön kezeljük, egyensúlyban tartsuk.

A tápanyag kijuttatásánál és a vetésnél kiemelt jelentősége van a többéves adatsoroknak, a John Deere rendszerében lehetőségünk van a talajmintavételi adatok és a hozamtérképek alapján történő döntések meghozatalára is, mivel visszamenőleg megvannak az információink 2010-től. 5 kukoricaszezon adatainak öszszefésüléséből pedig már jól lehet a hiányzó tápanyagot számolni.

A kijuttatásnál az előírás szerint járunk el, miközben a jó termőképességű területeket jobb ellátásban részesítjük, a rosszabb adottságúakat pedig kevésbé tápláljuk, nekünk itt ez vált be a tapasztalatok alapján. Ugyanez vonatkozik a tőszámtervezésre is - mondta Kátai Zsolt.

Ahhoz, hogy egy precíziós rendszert jól lehessen működtetni elengedhetetlen a gépkezelők hozzáállása, tudása, hajlandósága és együttműködése. E tekintetben szerencsések vagyunk, mert a munkatársaink nyitottak és kiválóan végzik a feladatukat.

Szerző: Csurja Zsolt, Gödöllő városának agrármérnöke, 2009 óta, valamint Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021, 3. csoport.