Ez a horvát település kiváló példaként szolgál arra, miként lehet hatékonyan újrahasznosítani a turizmusból származó bevételeket a helyi fejlődés előmozdítására.

Idén is rekord számú turista fordul meg Dubrovnikban. A tömegturizmusból származó bevételt azonban a város vezetői nem hagyják veszendőbe menni: a belépőkből származó összegek jelentős részéből közvetlenül a horvát kulturális örökség megőrzését finanszírozzák.

A Dubrovniki Ókori Emlékek Barátainak Társasága (DPDS), amely a jegyárbevételt kezeli, egy non-profit szervezet, amely elkötelezett a műemlékek gondozása és felújítása iránt. Minden elérhető forrást arra fordítanak, hogy megőrizzék e páratlan történelmi kincseket a jövő generációi számára.

Tavaly a Dubrovnik Pass és a jegyértékesítések révén több mint nyolcmillió eurót sikerült összegyűjteni.

Ennek eredményeként figyelemre méltó projekteket valósítanak meg, például a stoni Koruna-erőd újjáépítését, valamint a lopudi Mala Kuća felújítását. Emellett a Janjinában található rektori palota renoválása is a tervek között szerepel, és jelenleg is folyamatban van.

Dubrovnik nem az egyedüli hely, ahol a plusz bevételekkel felelősségteljesen bánnak. A Baleár-szigeteken már 2016 óta egy környezetvédelmi adó működik, amely a történelmi és természeti kincsek védelmét szolgálja. Ezzel szemben Szlovénia a turisztikai adót arra használja, hogy felújítsa a parkokat, restaurálja a kastélyokat, és új kulturális élményeket kínáljon, például tematikus túraútvonalakat és virtuális valóság (VR) élményeket alakít ki.