Erre biztosan nem fog Takács Péter büszkén mosolyogni – ismét a rangsor alján botorkálunk.

Az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentése alapján Magyarország a 29 vizsgált ország közül a legmagasabb lakosságarányos rákhalálozási arányt mutatja.
Az uniós tagállamok, valamint Izland és Norvégia vonatkozásában készült elemzések szerint 2021-ben Magyarországon a daganatos megbetegedések következtében bekövetkezett halálozások száma jelentősen, közel egyharmaddal meghaladta az Európai Unió átlagos mutatóit.
A többi uniós országhoz hasonlóan a magyar férfiak halálozási aránya lényegesen meghaladta a nőkét, majdnem kétszer nagyobb. 2011 és 2021 között az arány mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen (17, illetve kilenc százalékkal) csökkent. Ez "mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra jellemző átlagos csökkenést (12 százalék a férfiaknál és hét a nőknél)" - írja a Telex.
Különösen aggasztó tendencia figyelhető meg, mivel a rákos megbetegedések kockázati tényezői mind a felnőttek, mind a serdülők körében gyakran előfordulnak. A magyar lakosság esetében a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly előfordulási aránya egyaránt meghaladja az uniós átlagot. Ráadásul, míg az Európai Unióban a felnőttek körében csökkent az elhízottak száma, nálunk ez a szám 58 százalékra nőtt, ami még inkább fokozza a problémát.
A kockázati tényezők terén sajnos a dohányzás és a gyümölcs- valamint zöldségfogyasztás tekintetében a legrosszabb helyezést értük el – különösen az utóbbi esetében, ahol a legalsó kategóriába kerültünk.
A jelentés rámutat, hogy a kormány 2012 óta a napi testnevelés bevezetésével igyekszik orvosolni a helyzetet, és 2023-ban a népegészségügyi termékadó bevezetésével is próbálja csökkenteni a túlsúly problémáját. Ennek ellenére a serdülők körében a túlsúly előfordulásának aránya folyamatosan emelkedik: míg 2014-ben a 15 éves magyar fiatalok 19%-ának volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány már 25%-ra nőtt.
Az emlő- és a méhnyakrák esetében is tapasztalható, hogy a szervezett szűrőprogramok iránti érdeklődés csökkent, bár a méhnyakrák szűrésénél sok nő inkább a magánegészségügyi szolgáltatásokat választja. "A vastagbélrák szűrésének részvételi aránya szintén elmarad az elvárttól." Magyarországon a leggyakoribb daganattípusoknál folyamatosan magasabb az elkerülhető halálozás aránya, mint az uniós átlag.
Hozzáteszik: "Az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy javult a rákellátás minősége Magyarországon".
Ráktípus szerint a fő halálokok továbbra is a tüdőrák (százezer lakosra 78 eset), a vastagbélrák (50) és az emlőrák (23). "Bár a 2011-2021 közötti időszakban Magyarországon e ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az e rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány". A magas szám "magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya".
A bizottság hivatalos tájékoztatása alapján a közeljövőben sor kerül az európai rákellenes terv átfogó felülvizsgálatára. A hírek szerint a decemberben megalakult új Európai Bizottságban a magyar delegált, Várhelyi Olivér, aki az egészségügyi ügyekért felel, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.