A parlamentben jelenleg a 18 év alattiak számára szóló energiaital-tilalom, valamint az új drogtörvény kidolgozása zajlik, melynek keretein belül a Lex Magyar Péter néven ismert javaslat is napirenden van. E reformok célja, hogy fokozzák a fiatalok védelm

A magyar Országgyűlés keddi ülése során jelentős jogszabályi módosításokat fogadtak el, amelyek a fiatalokat és a kábítószer-fogyasztás kérdéskörét célozzák meg. A képviselők egyhangú szavazással döntöttek arról, hogy a 18 év alattiak számára megtiltják az energiaitalok forgalmazását. Emellett életbe lépett egy új, szigorúbb drogtörvény is, amely szigorítja a kábítószerrel kapcsolatos szabályokat. Továbbá, az Európai Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó új szabályozás is zöld utat kapott, amelyet az ellenzék "Lex Magyar Péter" néven emleget.

A 174 igen szavazattal elfogadott energiaital-szabályozás várhatóan június elején lép hatályba. A törvény alkotói azzal indokolták a korlátozást, hogy egy felmérés szerint már a 10-14 évesek mintegy húsz százaléka fogyaszt energiaitalt reggelente, a fiatalkorúak körében pedig csaknem nyolcvan százalékos a rendszeres fogyasztók aránya.

A jogszabály értelmében a jövőben tilos lesz 18 év alatti fiatalok számára energiaitalokat árusítani vagy őket ilyen termékekkel kiszolgálni. A pontosan érintett termékek listáját egy kormányrendelet fogja szabályozni, amely várhatóan az igazságügyi minisztérium tavaly nyáron bemutatott rendelettervezetének alapján készül el.

Az új szabályozás szigorú büntetésekkel kívánja érvényesíteni a betartását. A kereskedők, akik megszegik a tilalmat, nem csupán energiaitalok forgalmazásától eshetnek el, hanem alkoholos italok, dohányáruk és szexuális termékek értékesítésétől is. Ha valaki többször is elköveti a szabályszegést, akár 30 napra is bezárhatják az üzletét.

A keddi ülés során az Országgyűlés 144 támogató, 20 ellenző és 12 tartózkodó szavazattal megszavazta az új drogtörvényt, amely komoly szigorítást vezet be a kábítószerekkel kapcsolatos jogszabályok terén.

A legszembetűnőbb változás a drogproblémák kezelésében az elterelés intézményének teljes átalakítása. A büntetés helyett alkalmazható terápiás lehetőség ezentúl csak abban az esetben vehető igénybe, ha az elkövető hajlandó felfedni, kitől szerezte be a kábítószert. A törvény világosan hangsúlyozza, hogy aki szándékosan hamis információt ad meg, az "hamis vád bűntettét követi el" – ami valószínűleg sok drogfogyasztó számára komoly dilemmát jelent majd.

A büntetési tételek jelentős mértékben emelkednek. Azok, akik kábítószert kínálnak vagy átadnak másoknak, akár két évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak. Ha a kábítószer több mint tíz személy számára válik elérhetővé, a büntetés akár három évre is emelkedhet. A kábítószer-kereskedelem akár öt év börtönbüntetést is eredményezhet, míg a külföldről történő behozatal két évtől nyolc évig terjedő szankcióval sújtható. Üzletszerű elkövetés esetén a büntetési időszak öttől tíz évig terjedhet. Még a kábítószer csekély mennyiségének megrendelése is két év szabadságvesztést vonhat maga után.

A jogszabály új dimenziókat nyit meg a vagyonelkobzás terén is: ezentúl elkobozhatóvá válnak azok a járművek, amelyeket kábítószerek szállítására használtak, valamint a tárolásra szolgáló ingatlanok és minden egyéb eszköz, amely a kereskedelmi tevékenységek során szerepet játszott.

A vendéglátóipari létesítmények és boltok üzemeltetői ezentúl fokozottabb figyelmet fordítanak a helyszínen zajló eseményekre. Amennyiben a tulajdonos tudomásával vagy aktív részvételével bűncselekmény, különösen kábítószerrel kapcsolatos tevékenység zajlik, a hatóságok komoly lépésekre készülnek. A második esetben az üzlet ideiglenes bezárása válhat szükségessé, ami legalább fél éven át tart. Ezen időszak alatt a bejáratra jól látható tájékoztató táblát fognak kihelyezni, amely a bezárás okát jelzi – ez pedig aligha lesz kedvező hatással az érintett helyek hírnevére.

Az Országgyűlés kedden elfogadta az Európai Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó új szabályozást, amelyet az ellenzék egyértelműen "Lex Magyar Péter"-ként emleget. Az új rendelkezések sokkal szigorúbb következményeket helyeznek kilátásba az EP-képviselők számára, mint a hazai honatyákra vonatkozó előírások - ami különös fényben tűnik fel, ha figyelembe vesszük a közelgő EP-választásokon várhatóan jól szereplő Tisza Párt jelenlétét.

A jogszabály új rendelkezései alapján a magyar Európai Parlamenti képviselőknek mostantól kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, hasonlóan a hazai parlamenti képviselőkhöz. E nyilatkozatokat a ciklus kezdetén és végén, valamint minden év január 31-ig kell benyújtaniuk. A nyilvánosság számára elérhetővé válik a képviselők vagyonbevallása, ám a családtagjaik pénzügyi adatai továbbra is titokban maradnak.

Az igazi csavar azonban nem a nyilatkozattételi kötelezettségben, hanem a szankciókban rejlik. Ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, elmulasztja a vagyonnyilatkozat leadását, vagy felszólítás ellenére sem korrigálja a hiányosságokat, a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.

A hazai országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai sajnálatos módon nem vonnak maguk után érdemi következményeket, ha azok pontatlanok vagy hiányosak. Bár a mentelmi bizottság elvileg "vizsgálhatja" ezeket a nyilatkozatokat, valójában nincs olyan hatóság, amely érdemben ellenőrizné a benyújtott információk valódiságát. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is felhívták a figyelmet a szigorúbb ellenőrzések szükségességére, azonban eddig egyik javaslatból sem született konkrét lépés a helyzet javítása érdekében.

Érdekes megjegyezni, hogy a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában már tavaly áprilisi határidőt tűzött ki a szigorúbb szankciórendszer kidolgozására. Ezzel szemben eddig csupán az Európai Parlamenti képviselőkre vonatkozó módosítás látott napvilágot, ami figyelemre méltóan elmarad a korábban megfogalmazott ígéretekhez képest.

Az új rendszerben az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság fogja ellenőrizni - az a testület, amelynek tagjait többségében a fideszes parlamenti többség választotta meg, bár a parlamenti pártok is delegálhatnak tagokat. Az NVB-nek hivatalból eljárást kell indítania, ha valaki nem adja le időben a nyilatkozatát, de bárki kezdeményezhet eljárást, aki pontosan megjelöli a kifogásolt részletet.

A vagyonnyilatkozati eljárás keretein belül az Európai Parlament képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy javítsák az esetlegesen felmerülő hibákat. Ezzel párhuzamosan az állami szerveknek is kötelezően át kell adniuk az NVB-nek (Nemzeti Választási Bizottság) a hiányzó információkat. Amennyiben a folyamat végén mégis észlelnek hibát, az NVB jogosult arra, hogy megszüntesse az EP-képviselő megbízatását. A bizottság döntése ellen fellebbezés nyújtható be a Kúriához.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már márciusban reagált a törvényjavaslatra, nem hagyva kétséget afelől, mit gondol róla: "Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való" - írta közösségi oldalán. A politikus hozzátette: "Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?"

Magyar önként nyilvánosságra hozta főbb vagyonelemeit is: egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Emellett tulajdonosa "egy minimális hasznot nyújtó" cégnek, egy hétéves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.

A magyarok kreativitása határtalan, és a törvényjavaslatokat sem kímélik a humorral. Például egy szarkasztikus cím lehetne: "A 'Nincs többé Magyar Péter, mert félelemben élünk' törvény". Vagy akár: "Itt már nem csupán a pénz, hanem a lét is veszélyben van – az új törvény".

A kormánypárti képviselők a módosítás szükségességét azzal indokolták, hogy "a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem kínálnak elegendő garanciát a közélet tisztaságának biztosításához". Emellett kiemelték, hogy a magyar rendszer "a legszigorúbbak közé tartozik". Ez az érvelés különösen figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai kormánypárti politikai elit vagyongyarapodásának vizsgálatára irányuló eljárások általában nem terjednek túl a kezdeti szakaszokon.

A jogszabály elfogadásának napján Magyar Péter a következőképpen kommentálta a történéseket: "Most éppen hatályba lépett a Lex Magyar, valamint az energiaitalok betiltása és a drogtörvény szigorítása. Olyan napra ébredtünk, amikor a Fidesz összpontosított erővel próbálta meg elérni, hogy Magyar Péter, az energiaitalok és Deutsch Tamás is a háttérbe szoruljon. Jó szórakozást kívánok nektek, fiúk!"