A felvidéki magyarság számára a választási törvény módosítása számos előnnyel járhat. A jogszabályok finomítása lehetőséget adna arra, hogy a közösség hangja még erősebben érvényesüljön a politikai színtéren. A módosítások révén talán jobban reprezentálha

A szlovákiai közbeszédben időről időre felmerül, hogy átalakítanák a parlamenti választásokra vonatkozó szabályokat. Egy friss hír szerint a belügyi tárca ismét szétválasztaná a megyei és a helyi önkormányzati választások időpontját. A választási törvény lehetséges módosításáról és a magyar párt ezzel kapcsolatos javaslatairól Öllös László politológust, a Fórum Intézet elnökét és Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.

A felvidéki magyar választók számára előnyös lenne, ha a választások, beleértve a parlamenti szavazást is, minél hamarabb bekövetkeznének. Azonban a helyzet bonyolultabb, mivel nehezen képzelhető el, hogy több kisebb választókörzetet lehessen létrehozni, ahol a magyar közösségek többséget alkotnak.

- emelte ki Öllös László.

A politológus hozzátette, "azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartom, hogy egy több választókerület kialakításával számoló reform mégis előnyös lehet a magyaroknak. Persze az is egy nagy kérdés, mennyi az a több és milyenek volnának a határai. Megéltünk például olyan felosztást, amelyben három nagy kerület volt, plusz Pozsony. Egy ilyen felosztás, elsősorban a közép-szlovákiaiak számára, hátrányosabb lenne a mostaninál. Ha minden kerületben el kellene érni az öt százalékot, elképzelhető, hogy az ottani magyar közösség számára ez gondot jelentene. Vagyis egy nagy országos választókerület magyar szempontból kisebb baj, mint a három plusz egy lenne".

Öllös véleménye alapján,

Főként abban az esetben, ha a szavazatok átszámolhatók lennének, vagyis ha a magyar párt országos szinten elérné az öt százalékos küszöböt, akkor azok a kerületek, ahol nem sikerült átlépni ezt a határt, hozzáadnák a végső eredményhez a szavazataikat. Azonban ez a megoldás is felvetne kérdéseket, mivel az adott területen nem lenne magyar képviselet.

A politológus rávilágított arra, hogy léteznek olyan példák a világban és Európában, amikor egy párt országos szinten nem tudja átlépni a választási küszöböt, viszont egyes választókerületekben mégis győzelmet arat, ami elegendő ahhoz, hogy képviselőket juttasson a parlamentbe. Németországban például ilyen rendszer működik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egy hasonló "pótmegoldás" jelentős alulreprezentáltságot okozna a magyar közösség számára.

Öllös hozzátette, "a regionális alternatív küszöb, amelyet a Magyar Szövetség Kassán bemutatott programja is felvet, szintén nem példa nélküli, hiszen Romániában a parlamentbe jutáshoz elég az is, hogy legalább három megyében 20 százalékos eredményt érjen el az adott párt.

A Fórum Intézet elnöke kifejtette, hogy a magyarországi modellhez hasonló vegyes választási rendszer, amely lehetővé tenné, hogy a képviselők nemcsak listás szavazással, hanem egyéni választókerületekből is bejussanak a parlamentbe, a Smer számára kedvező lenne. Ugyanakkor a kisebb pártok, mint például a koalíciós Hlas vagy az SNS, nem profitálnának belőle. Az ilyen irányú módosításhoz alkotmányos többség szükséges, ami 90 képviselő támogatását jelenti. A jelenlegi parlamenti viszonyok, még a régiókban erősebb kereszténydemokraták esetleges támogatása mellett is, nem mutatnak kedvező kilátásokat erre.

A közelmúltban Michal Kaliňák, a belügyi tárca államtitkára, azt javasolta, hogy a megyei és települési önkormányzati választások időpontját ismét különválasszák. Öllös véleménye szerint egy ilyen intézkedés nem gyakorolna jelentős hatást a magyar képviselet esélyeire. A politológus kifejtette, hogy...

Gubík László elmondta, "a Magyar Szövetség a választási törvény és rendszer mellett foglal állást, ugyanakkor ezzel egyidejűleg nem mond le arról az ambíciójáról, hogy a jelenlegi választási rendszerben is bejuttassa a pártot, és ezáltal biztosítsa a felvidéki magyarság képviseletét a parlamentben. Látni kell azt is, hogy Európa-szerte, nemcsak a "fejlett" Nyugaton, de a lesajnált Balkánon is, létezik olyan választási modell, amelyben a nemzetiségi pártok számára elegáns megoldást kínálnak a rendszer mindenféle kompenzációjával".

A Magyar Szövetség elnöke hozzátette,

Az egyik egy nemzetiségi alapon történő kompenzáció, miszerint a vállaltan a nemzetiségeket képviselni hivatott pártok számára a természetes mandátum intézménye életbe léphetne. Magyarán az ahány mandátumnyi szavazat, annyi mandátum elve bizonyos szavazatszám elérése fölött. A regionális kompenzáció annyit takar, ha adott számú megyében a párt teljesítménye a parlamenti küszöböt meghaladó eredményt ért el, akkor az országos eredménytől függetlenül járnának parlamenti mandátumok. A mi javaslatunk szerint legalább két megyében kellene megugorni a hét százalékos küszöböt a parlamenti képviselethez". Gubík aláhúzta, "az ilyen kompenzációk szilárdabbá és igazságosabbá tennék a választási rendszert".

A pártelnök szerint "a közigazgatási határok és a választókerületek átrajzolásával 1990 óta túl sok jó tapasztalata nem volt a felvidéki magyarságnak. Mivel nem vagyunk parlamenti párt, nem is biztos, hogy a módosításhoz az asztalnál ülve tudnánk hozzászólni, legfeljebb az előszobából jelezve, hogyan is kéne kinéznie ezeknek a határoknak.

Ehhez a változtatáshoz azonban alkotmányos többség szükséges, míg az előbb említett kompenzációk bevezetéséhez elegendő lenne a parlamentben az egyszerű többség is.

A belügyi tárca múlt heti felvetése kapcsán Gubík emlékeztetett,

Sokszor nehéz megítélni, hogy egy adott pillanatban mi az, ami hasznos lehet, és mi az, ami a visszájára fordulhat" - húzta alá a pártelnök, aki ugyanakkor biztatónak tartja, hogy "a közbeszédben napirenden van a választási törvény módosítása, amely lehetőséget ad a társadalmi vitára és a magyar közösség számára fontos szempontok felvetésére".