Néhány szociális intézményben a szakdolgozók létszáma 30-50 százalékkal csökkent, ami komoly kihívásokat jelent az ellátás színvonalában.
Utoljára 2022-ben, még a rekord magas infláció előtt volt érdemi béremelés a szociális ágazatban. Legközelebb a következő választás előtt hajtana végre emelést a kormány. A hosszabb ideje az ágazatban dolgozók kitartóak, a később érkezettek azonban gyakran elhagyják a pályát a körülmények miatt Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke szerint.
Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben reagált Jámbor András, a Szikra Mozgalom képviselőjének kérdéseire. A miniszterelnök kifejtette, hogy az egészségügyi dolgozók és tanárok már "átütő" béremelésben részesültek, és a következő lépésben a vízügyesek és az igazságszolgáltatás területén dolgozók bérét kívánják növelni. A jövőbeli terveik között szerepel, hogy 2026-ban a szociális dolgozók bérezését is jelentős mértékben emelik. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke a Népszavának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bérfejlesztésre sürgősen szükség lenne, és nem várhatnak 2026-ig. Szerinte a jelenlegi alacsony fizetések miatt már most is súlyos hiány tapasztalható a gyermek- és szociális otthonokban, hiszen például 2000 nevelőszülő hiányzik az országból. Jelenleg körülbelül 90 ezer szociális dolgozó szolgál, és az eltolt béremelési ütemezés tovább súlyosbíthatja a már meglévő problémákat.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke, Köves Ferenc a Magyar Hangnak azt mondta: mindig lesznek olyan kollégák, akik úgy döntenek, hogy ilyen körülmények között, ennyi pénzért nem szeretnék tovább végezni ezt a munkát, de jelenleg nem tapasztalja, hogy többen adnák fel a szakmát, mint korábban. Az ágazatban nagy a fluktuáció, de tapasztalatai szerint elsősorban az újonnan a pályára kerülők azok, akik a körülményeket látva rövid idő múlva elhagyhatják a pályát, a hosszabb ideje az ágazatban dolgozók tapasztalatai szerint kitartanak a hivatás mellett. "Kicsit az az érzésem, mint amikor melegítik a vizet, és nem ugrik ki a béka" - mondta a hosszabb ideje az ágazatban dolgozók romló helyzetéről a szakszervezeti vezető.
A minisztérium kommunikációja szerint az ágazati szinten a betöltetlen álláshelyek aránya tíz százalék alatt van, azonban ez a szám területenként jelentősen eltérhet. Néhány intézményben például a szakdolgozók 30-50 százaléka hiányzik. A fluktuáció kérdése különösen kritikus a gyermekvédelem területén, hiszen a gondozás alatt álló kiskorúak számára elengedhetetlen a stabilitás biztosítása.
Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára korábban azt állította, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az ágazat mintegy 90 ezer munkavállalója közül legfeljebb 20 ezer főnek lehet diplomája, ami magasabb bérekkel jár - a döntő többségüknek nincs végzettsége vagy középfokú végzettsége van. Ilyenek az idősellátásban dolgozó ápolók-gondozók, akik a bentlakásos intézményekben és a házi ápolásban a feladatok nagy részét ellátják.
A bért a végzettség és a pályán eltöltött évek száma határozza meg. Ahhoz, hogy a nettó fizetés elérje a 300 ezer forintot, több mint 450 ezres bruttó fizetésre van szükség, amit a bértábla szerint eleve csak a diplomás szociális dolgozók érhetnek el, és még közülük sem mindenki. Főiskolai végzettséggel a pálya első húsz évében kevesebb a bruttó fizetés.
A középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező szociális dolgozók nettó jövedelme a bértábla előírásai szerint - adókedvezmények figyelembevételével - minden esetben 300 ezer forint alatt marad, függetlenül attól, hány éve dolgoznak a szakmában. Például az idősgondozók, akik szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, valamint alapfokú végzettséggel rendelkeznek, a bértábla szerint tíz év munkaviszony után nettó 234 ezer 745 forintot keresnek, míg húsz év után ez az összeg csupán 236 ezer 75 forintra emelkedik.
A Belügyminisztérium adatai szerint a teljes szociális ágazat bruttó átlagbére 476 433 forint, ami jövőre meghaladja az 505 000 forintot. Az emelkedés annak lesz köszönhető, hogy emelkedik a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum, béremelés ugyanis nem lesz az ágazatban 2025-ben.
A szakszervezet véleménye szerint a helyzet kilátástalan, és Köves Ferenc miniszterelnöki nyilatkozata után már végképp nem remélhetnek javulást. Köves hangsúlyozta, hogy 2026 választási év lesz, és emlékeztetett arra, hogy legutóbb, 2022-ben, az országgyűlési választások évében volt érdemi béremelés az ágazatban, de ennek jelentős részét a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése tette ki. A közalkalmazotti bértábla képezi a bér alapját, ehhez adódnak hozzá az ágazati pótlékok. Noha a kormány 2024 nyarán végrehajtott egy korrekciót a bérpótlékok terén, a szakszervezeti vezető szerint ez csupán a munkavállalók egy nagyon szűk csoportját érintette.
A szociális ellátás területén a különböző intézményfenntartók, mint az önkormányzatok, egyházak vagy alapítványok, lehetőséget biztosítanak arra, hogy bérkiegészítéseket nyújtsanak a szociális dolgozók számára. Ha valaki szeretné növelni a jövedelmét, az egyetlen lehetősége, hogy a saját fenntartójához fordul. Amennyiben a helyi közösségben működik szakszervezet, érdemes azon keresztül kezdeményezni a bérfejlesztést. Ha azonban ilyen szervezet nem áll rendelkezésre, akkor az egyéni béralku mellett kell dönteni, ám ezt a fenntartók gyakran nem veszik komolyan - hangsúlyozta Köves Ferenc.
