Izrael komoly hibákat követett el a Hamász támadását megelőzően.
A hadsereg belső jelentése szerint a kudarc hátterében egy téves elképzelés és az elbizakodottság miatti felkészületlenség állt, ami megnehezítette az izraeli haderő reakcióját a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-i támadásával szemben. Az izraeli védelmi erők (IDF) elhatározták, hogy saját vizsgálatot indítanak a hasonló helyzetek jövőbeli elkerülése érdekében, ezzel is biztosítva, hogy a tanulságokat levonják a jövőbeli működésük javítása érdekében.
A Hamászról kialakult kép az izraeli elit körében – beleértve a kormányt és a hírszerző ügynökségeket – az volt, hogy ez a radikális iszlamista csoport nem kívánja súlyosabb konfliktusok kirobbantását. Ez a nézet szilárdan rögzült, és nem mutatkozott jele annak, hogy hajlandóak lennének felülvizsgálni ezt az álláspontot. Annak ellenére, hogy a vezetésnek lehetősége lett volna a hozzájuk eljutott információk fényében a koncepció megkérdőjelezésére és az erről való vitára, ezt nem tették meg – állította a hadsereg.
Az IDF bírálja, hogy másodlagosnak tekintették a Gázai övezet felőli fenyegetést, valamint hogy a Hamásszal fennálló konfliktust anélkül próbálták meg kezelni, hogy felmutattak volna a palesztinoknak valamilyen alternatívát a szervezettel szemben. Következtetése szerint Izrael nem engedheti meg, hogy ellenségei megerősödjenek, de "a fenyegetés megszüntetését előnyben kell részesíteni a nyugalom megteremtésével szemben".
Az izraeli vezetés a modern technológia által nyújtott hírszerzési lehetőségek fogságába került, miközben a Hamász egy régimódi, középkori típusú támadást tervezett. A hírszerzési információk nem érkeztek meg időben a megfelelő döntéshozókhoz, és ha mégis eljutottak, azt a már kialakult, téves nézetek alapján értékelték.
A hírszerzés szakértői úgy vélték, hogy ha a Hamász valaha is végrehajtana egy rajtaütést Izrael ellen, az valószínűleg csak néhány kisebb települést érintene. Ennek következtében nem alakítottak ki védelmi stratégiát egy esetleges nagyszabású offenzíva ellen. Ezzel szemben már léteztek kidolgozott terveik Irán és a Hezbollah libanoni milícia esetleges támadásaira.
A terrorszervezet központjában fellelt iratok és a fogva tartott palesztin harcosok kihallgatásai alapján kiderült, hogy a Hamász már 2014 óta titkos előkészületeket folytat egy jelentős léptékű offenzívára.
Jahja Szinvár, a szervezet új vezetője, megválasztását követően előrukkolt a "Jerikó falai" nevű kezdeményezéssel. 2018-ban erőszakos összecsapásokat szított a határon, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre, arra ösztönözve őket, hogy a palesztinok életkörülményeinek javítására fókuszáljanak. Eközben a Hamász a saját katonai szárnyának megerősítésére helyezte a hangsúlyt.
Izrael politikai vezetése, a katonai hírszerzés és az IDF támogatásával, azon fáradozott, hogy megállapodást kössön a Hamásszal. Azt feltételezték, hogy a gázai lakosság által kapott segélyek révén nyomást gyakorolnak az iszlamista szervezetre, ezzel megakadályozva egy esetleges nagyobb konfliktus kirobbanását. Azonban a Hamász ügyesen megtévesztette Izraelt, így a hírszerzés figyelmen kívül hagyta a vészjósló jelzéseket.
Az utolsó két évben a Hamász felgyorsította felkészülését a támadásra, vezetése 2022 áprilisa óta többször megtárgyalta a megindítás lehetőségét. Noha 2022 májusában a "Jerikó falai" tervet már ismerték Izraelben, látta azt a katonai hírszerzési osztály vezetője, a déli parancsnokság főparancsnoka és a Gázával szomszédos területek hadosztályának parancsnoka, nem tekintették azt a Hamász hadműveleti tervének. Meglepetésszerű támadás esetén legfeljebb 70 fegyveres akciójára számítottak.
A katonai jelentés úgy véli, hogy a kutatási részleg felelős a figyelmeztetés elmulasztásáért, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a hiba a politikai és katonai koncepciók összetett rendszeréből ered. Az alapvető elképzelés az volt, hogy a Hamász pragmatikus szervezet, akivel lehetséges tárgyalásokat folytatni.
A 2023. október 7-ét megelőző események alapos elemzésének során kiderült, hogy az IDF reagálása aznap nem volt mentes a hibáktól. A parancsnokok nem ismerték fel időben a helyzet komolyságát, ami hosszú órákig megakadályozta a hatékony intézkedéseket. Az egységek irányítása nem bizonyult elegendőnek, hiszen késlekedtek a kiérkezésükkel, és felkészületlenül érkeztek arra a helyszínre, ahol váratlan kihívásokkal kellett volna szembenézniük.
A Hamász terroristái által elkövetett tragédiák következtében több száz civil és katona vesztette életét, miközben a Gázai övezetbe 251 embert hurcoltak el. A határkerítésnél az első három órában 157 katona esett áldozatul.
A déli egységeknek a múlt hónapban visszavonult parancsnoka elismerte, hogy a terrortámadás napján nem fogta fel a harci helyzetet, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonított azoknak az értékeléseknek, amelyek szerint a Hamásztól nem várható hirtelen támadás.
A légierő csak a támadás reggel fél hétkor kezdődő eseménye után három órával ismerte fel a helyzet komolyságát. A helikopterek elsősorban katonai személyzetet evakuáltak, miközben számos sebesült civil a helyszínen maradt. 14 repülőgép, beleértve vadászgépeket, helikoptereket és drónokat, órákat késve emelkedett a levegőbe. Délelőtt 11 óráig összesen körülbelül száz légicsapást hajtottak végre, míg a drónok ötven támadást indítottak.
A pilóták számára kihívást jelentett megkülönböztetni a terroristák és az izraeli civilek között, míg a vadászpilóták aggódtak amiatt, hogy támadásaikkal veszélyeztethetik a terroristák által megszállt kibucok lakóit.
A haditengerészet művelete során a terület partjaitól az izraeli tengerpartokig tartó útvonalon közlekedő hét terroristahajóból ötöt sikerült megsemmisíteniük. A fedélzeten tartózkodó 38 terrorista közül 22 fő életét vesztette, ám 16-an sikeresen bejutottak Izrael területére a tenger irányából, ahol tragikus módon 17 ártatlan civilt gyilkoltak meg.
