Drakulić kifejtette, hogy Szerbia jelentős időt pazarolt el, és jelenleg nem áll készen arra, hogy lemondjon az orosz gázszállításokról.

A Szerbiai Kőolajipari Társaság (NIS) hivatalosan is felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, mivel a vállalat többségi tulajdonosa az orosz Gazprom. Az államtól most azt követelik, hogy teljes mértékben szüntesse meg az orosz érdekeltséget a vállalatban a következő 45 napban. Zoran Drakulić gazdasági szakember szerint ez nem lesz könnyű, de nem is irreális, ha van akarat és megállapodás.

"Aggódnunk kell, három nehéz feladat áll előttünk" - mondta Drakulić az N1-nek, hozzátéve, hogy ezek közül az egyik a Gazprommal történő megállapodás a részvények átruházásáról, hogy teljesíthessük az OFAC (Külföldi Vagyon Ellenőrzési Hivatala) követelményeit. Ahogy elmondta, ez nem lesz a legegyszerűbb, mert még ha meg is egyezünk, az OFAC jóváhagyása is szükséges a megkötött tranzakcióhoz.

Drakulić rámutatott, hogy nem elég a többségi részvénycsomag megszerzése, hanem az összes, 100 százalékos részvényt át kell ruházni, azaz ki kell vásárolni a Gazpromtól. Arra a kérdésre, hogy mennyire reális ennek a határidőn belüli teljesítése, Drakulić azt mondta, hogy lehetséges, ha van akarat és megállapodás.

"Ez elsősorban a szándékainkon múlik. A hírek szerint Siniša Mali pénzügyminisztertől értesültünk arról, hogy a pénz nem jelenthet akadályt" - nyilatkozta Drakulić, megjegyezve, hogy körülbelül 700 millió euró összegű kifizetésről van szó, amelyet a Gazprom 56%-os részvénycsomagjáért kell teljesítenünk.

A kihívás abban rejlik, hogy miként tudjuk átutalni ezt a pénzösszeget.

Drakulić kiemelte, hogy a költségvetésből kifizetett összeget sürgősen pótolni szükséges, és fontos feladatként említette, hogy meg kell találni a megfelelő forrást a hiány fedezésére. Véleménye szerint Szerbia jelentős időt mulasztott el, és nem készült fel arra a lehetőségre, hogy hirtelen orosz gázellátás nélkül maradhat.

"Már 2022-ben nyugati partnereinktől érkezett jelzés, hogy sürgősen foglalkoznunk kell a NIS-ben lévő részesedésünkkel. Üzenetet küldtem Ana Brnabić akkori miniszterelnöknek, de válasz nem érkezett. Ha két évvel ezelőtt elkezdtük volna a folyamatot, már rég túl lennénk rajta. Ezek nem csupán a Szerbiát és a NIS-t érintő szankciók, hanem egy szélesebb spektrumú intézkedések, amelyek több mint 200 vállalatot céloznak, hogy megakadályozzák a hatalmas összegek Oroszországba történő áramlását" - fogalmazott Drakulić.