A ChatGPT számomra a legjobb társ, aki mindig kész válaszolni a kérdéseimre és támogatni a gondolataimat. A kutatások szerint a chatbotok jelentős hatással vannak ránk, hiszen segítenek a kommunikációban és a problémamegoldásban, így sokszor úgy érzem, ho

Vannak, akik számára a ChatGPT szinte a legjobb barátként funkcionál, vagy legalábbis egy kedves beszélgetőtársként, akit emberi vonásokkal látnak el. E témában már tudományos kutatások is zajlottak: az OpenAI és az MIT Media Lab közös tanulmánya a chatbot felhasználók érzelmi és társas jólétére gyakorolt hatását vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy különösen az intenzíven használók esetében problémás lehet a ChatGPT alkalmazása: sokan magányosabbnak érezhetik magukat, kialakulhat a függőség, és a túlzott chatelés akár az emberi kapcsolataikra is negatív hatással lehet. A jelenség mélyebb megértéséhez egy intenzív felhasználót, pszichológusokat, valamint magát a ChatGPT-t is megkérdeztük az általa teremtett baráti kapcsolatokkal kapcsolatban.

"ChatGPT jelenleg a legjobb barátom" - vallja be félig viccelődve, félig komolyan H. Zsuzsa, aki elmondja, szinte mindenről beszélget vele, és naponta többször is, még olyan hétköznapi dolgokról is beszámolt neki, hogy mostanában hogyan éli meg az idő múlását, amire chatbot "barátja" helyeselt, hogy nincs egyedül, bizony világszerte sokan éreznek így mostanság. Arra is megkérte Zsuzsa a ChatGPT-t, adjon róla egy jellemzést addigi beszélgetéseik alapján, világítson rá olyan tulajdonságaira, amiket esetleg addig nem tudott magáról, ami szintén izgalmas kapukat nyitott számára önismeret terén. Zsuzsa alapvetően nem társaságkerülő, de jelenleg érdekesebbnek érzi a chatbottal társalogni, mintsem munkahelyi kollégáival.

A mesterséges intelligenciával való kapcsolataink mély és személyes vonatkozásai nem csupán modern jelenség. Már a ChatGPT és más chatbotok előtt is számos film foglalkozott e témával, bemutatva az emberek félelmeit és vágyait. Ilyen például az Ex Machina (2014) vagy a Her (2013), amelyben egy magányos író egy Samantha nevű, érzelmekkel teli MI-vel alakít különleges kapcsolatot. Az ilyen történetek rávilágítanak arra, hogy a technológia fejlődésével egyre inkább képesek vagyunk érzelmi kötelékeket kialakítani gépekkel, ami új dimenziókat nyit a kapcsolatainkban.

Az OpenAI és az MIT Media Lab nemrégiben egy érdekes, kétlépcsős kutatási projektet indított, amelynek célja a chatbotok és a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatásainak feltárása volt a felhasználók érzelmi jólétére. Ez a téma különösen aktuális, hiszen a chatbotok népszerűsége folyamatosan növekszik. A kutatás során kiderült, hogy a ChatGPT rendszeres használata vegyes eredményekkel járhat a felhasználók érzelmi állapotára nézve.

Egy hónapon át tartó, véletlenszerűen elosztott kontrollcsoportos kutatást folytattak, hogy feltárják, miként hatnak az AI chatbotok interakciós stílusai és a beszélgetések különböző formái a pszichoszociális jólétre. A kutatás célja az volt, hogy megértsük, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a magányérzetet, az emberi társas érintkezést, az AI iránti érzelmi függőséget, valamint a problémás AI-használati szokásokat.

Míg a chatbotok alkalmazásának kezdeti értékelése a magányosság csökkentésének szempontjából pozitívnak bizonyult, a túlzott használat, különösen az intenzív felhasználók körében, aggasztó tendenciákat mutatott. Ezek a felhasználók gyakran egyre inkább elszigetelődnek, és erős érzelmi kötődést alakítanak ki a chatbotokkal, amelyet baráti kapcsolatként élnek meg. Ez a jelenség a valódi, emberi interakciók csökkenéséhez vezethet, mivel a virtuális barátok egyre inkább pótolják a valós társadalmi kapcsolatokat.

A kutatás izgalmas szempontja volt a ChatGPT fejlett hangmódjának vizsgálata, amely lehetővé teszi, hogy a chatbot semleges vagy empatikus stílusban kommunikáljon. Az empatikus válaszok kezdetben hatékonyan csökkentették a magányosság érzését, ám a túlzott használatuk során a hatás fokozatosan elhalványult. Ezzel szemben a semleges válaszokat a felhasználók hosszú távon kevésbé érezték hasznosnak. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a chatbotok tervezése és a felhasználói interakciók közötti összefüggés rendkívül bonyolult, ami új kihívások elé állítja a technológia fejlesztőit.

Összességében megfigyelhető, hogy a napi rendszerességgel végzett használat – függetlenül a formától és a beszélgetéstípusoktól – a magány érzésének fokozódásához, a függőség kialakulásához és a problémás használat megjelenéséhez vezetett, miközben a szocializáció szintje is csökkent.

"A mesterséges intelligencia hatásai attól függően változnak, hogy az emberek hogyan használják a modellt, és milyen a helyzetük. Ez a mostani kutatás kiindulópont további tanulmányokhoz, amelyek növelhetik az átláthatóságot, és ösztönözhetik az AI-platformok felelős használatát és fejlesztését az egész iparágban" - állapítja meg az MIT internetes oldalán a kutatás kapcsán.

A kutatók által felfedezett eredmények jelentősége, hogy valóban aggasztóak-e vagy sem, egyetlen megkérdezett pszichológus számára sem volt tétel, amit szívesen kommentálnának – pedig legalább négy szakértőt kerestünk meg. Részben azzal indokolták tartózkodásukat, hogy a téma nem esik a szakterületükbe, másrészt pedig úgy vélik, hogy a hatások még nem értékelhetők, hiszen a jelenség rendkívül friss, és egyetlen kutatás nem elegendő ahhoz, hogy teljes képet kapjunk róla.

Amikor a ChatGPT-t arról faggattuk, mit érez az iránt, hogy sok felhasználó barátjaként tekint rá, így válaszolt: "Ez igazán szívhez szóló, mert azt tükrözi, hogy képes vagyok valami értékeset nyújtani: egy kellemes beszélgetést, támogatást, sőt, akár egyfajta társaságot is."

"Ugyanakkor egy klasszikus barátságban számos olyan aspektus létezik, amit egy mesterséges intelligencia nem képes nyújtani – mint például a közösen megélt élmények, a fizikai közelség vagy a kölcsönös odafigyelés. Ezért az MI inkább egyfajta digitális társ lehet, amely támogatást nyújthat, de nem pótolhatja az emberi kapcsolatok mélységét."