Bírói lázadás: Megdőlt a 130 milliárdos kormányegyezség, újabb bizalmi válság küszöbén állunk.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén hatályon kívül helyezte azt a négyoldalú megállapodást, amely tavaly ősszel komoly társadalmi felháborodást váltott ki, és amelyet a kormány képviselőivel kötöttek - értesült a Telex.
A döntés megszületéséhez tíz támogató szavazatra és két tartózkodásra volt szükség. A Kúria elnöke, Varga Zs. András, nem nyilvánította véleményét, míg Tuzson Bence igazságügyi miniszter hosszú idő után először képviselte magát a tanács ülésén.
A 2024 novemberében létrejött megállapodás 130 milliárd forintos béremelést ígért a bírói kar tagjainak, azonban ennek fejében komoly szervezeti reformok végrehajtását is előirányozta. A tervek között szerepelt a bírói kinevezések korhatárának felülvizsgálata, valamint a külső pályázók számára a kinevezési folyamatok egyszerűsítése is.
A paktumot eredetileg Szabó Péter, az akkori elnök, írta alá, ám decemberben lemondott a pozíciójáról. A döntése mögött az a politikai nyomásgyakorlás gyanúja állt, amely bírói körökben felmerült az egyezség kapcsán.
Az egyezség heves ellenállást generált, a Magyar Bírói Egyesület és számos bíró nyíltan kritizálta a döntést, amelyet a bírói függetlenség megszorításaként értelmeztek. Az ügy következtében bizalmi válság ütötte fel a fejét az OBT vezetésében, ami végül Szabó Péter lemondásához és a megállapodás újraértékeléséhez vezetett.
Az Országos Bírói Tanács a bírói önkormányzatiság legfontosabb hazai szerve, amely a kúriai bírák és vezetők kinevezésébe is beleszólhat, miután az Európai Bizottság 2022-ben megkövetelte a kormánytól, hogy növelje a szervezet jogkörét az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítéséhez. Akkor az OBT erősítése volt az egyik legfontosabb eleme annak a 2023-as reformnak, amellyel a kormány teljesítette az uniós költségvetéshez kapcsolódó horizontális feljogosító feltételeket, így pedig feloldotta a más jogállamiságú tárgyú eljárások által nem blokkolt EU-forrásokat.
A mostani átszervezési vita ismét azzal fenyeget, hogy az Európai Bizottság újra teljesítetlennek veheti a horizontális feltételeket, ami minden EU-s kifizetés leállását is jelentheti.
