A kormány új irányvonalat képvisel, hiszen beavatkozik a befektetési alapok és a lakossági hitelek szabályozásába. A tervezet már napvilágot látott, és komoly változásokat ígér a pénzügyi szektorban.

A javaslatok másik csoportját a pénzügyi szektor folyamatos átalakulásának és fejlődésének figyelemmel kísérése iránti igény, valamint az elmúlt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok indokolják.

A tervezet tartalmi összefoglalójában elérhető az információ.

A törvényjavaslat célja, hogy integrálja a hazai jogrendszerbe az EU 2011/61/EU és 2009/65/EK irányelveinek legújabb módosításait, amelyek az átruházásra vonatkozó megállapodásokra, a likviditás kockázatkezelésére, a felügyeleti jelentéstételre, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatásokra, valamint az alternatív befektetési alapok által végzett hitelnyújtásra vonatkoznak. Ezen irányelv, amely 2024. március 13-án lépett életbe (EU) 2024/927 szám alatt, fontos lépést jelent a pénzügyi piacok szabályozásának fejlesztésében.

A befektetési alapkezelők terén a leglényegesebb újítás az, hogy

Az alternatív befektetési alapok, más néven ABA-k, a jövőben új kölcsönzési lehetőségeket kínálhatnak, ezáltal friss finanszírozási forrást nyithatnak meg a gazdasági színtéren.

A kockázatok figyelemmel kísérése és kezelése elengedhetetlen része a szabályozási kereteknek. A kölcsönnyújtó alapok a jövőben olyan eljárásokat és intézkedéseket fognak bevezetni ennek érdekében, amelyek garantálják a pénzügyi stabilitást. Emellett szigorú befektetési és tőkeáttételi korlátoknak is meg kell felelniük. A magyar szabályozás, figyelembe véve a befektetők védelmét, kifejezetten megtiltja, hogy a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó egyének kölcsönt vegyenek fel az alapoktól.

Az irányelv átültetése egyéb területeket is érint az alapkezelési szektorban: a piaci turbulenciák nyomán fellépő likviditási problémák kezelése hangsúlyosabbá válik a szabályozásban.

Az eddig elérhető likviditáskezelési eszközökön (például befektetési jegyek vásárlásának, illetve visszaváltásának felfüggesztése) túl a szabályozás bővíti az elérhető eszközök palettáját.

Egy harmonizált lista kerül bevezetésre, az alapkezelők ezen listáról választhatnak bizonyos megkötések figyelembevételével. Kiegészülnek a letétkezelésre, a kiszervezésre és a felügyeleti jelentéstételre vonatkozó rendelkezések is

A törvényjavaslat a 2023. december 13-án elfogadott (EU) 2023/2864 számú európai parlamenti és tanácsi irányelvhez való alkalmazkodást biztosító intézkedéseket tartalmazza, amelyek célja az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működtetése. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2027. július 10-ig megvalósítja ezt az egységes hozzáférési pontot, amely egy központosított platformként fog szolgálni az EU-s pénzügyi szolgáltatásokkal, tőkepiacokkal és fenntarthatósággal kapcsolatos lényeges információk elérhetőségének elősegítésére. A jogharmonizáció folyamata az irányelvi követelményeknek megfelelően több lépésben fog zajlani: a tőkepiaci törvény 2025 első félévében esedékes módosítása után, a következő szakaszban más fontos pénzügyi vonatkozású jogszabályok is terítékre kerülnek, amelyek kötelezik a felelőseket az egységes hozzáférési pontra történő adatátvitelre.

A törvényavaslat biztosítja a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetését. Az irányelv célja, hogy magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosítson a fogyasztói hitelek nyújtása során, és elősegítse az ilyen hitelek belső piacának elmélyítését egy harmonizáltabb uniós szintű jogi keret biztosításával. Az új irányelv célul tűzte ki a 2008/48/EK irányelv egyes cikkeinek pontosabb megfogalmazását, továbbá hatályának bővítését olyan hitelekkel, amelyekre korábban nem kellett alkalmazni a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A 2008-as irányelv elfogadása óta a fokozódó digitalizáció jelentős változásokhoz vezetett a fogyasztói hitelek piacán. Egyrészt új termékek és piaci szereplők jelentek meg a piacon, másrészt változtak a fogyasztói preferenciák, amelyek szintén szükségessé tették a hatályos szabályozás módosítását, kiegészítését.

Az új irányelv sok olyan rendelkezést és követelményt foglal magában, amelyek a 2008-ban jóváhagyott irányelvben nem voltak jelen.

A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztók védelme érdekében a megkülönböztetés tilalmának megerősítése, a kéretlen hitelnyújtás megakadályozása, valamint az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatások kereteinek szigorítása. A javaslat előirányozza, hogy a pénzügyi intézmények kötelesek legyenek átlátható és tisztességes módon eljárni a hitelnyújtás során, ezzel biztosítva, hogy a fogyasztók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Emellett a javaslat hangsúlyozza az adósságkezelési tanácsadók szerepének fontosságát, akiknek feladatuk, hogy szakszerű segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára. Az intézkedések célja, hogy erősítsék a pénzügyi tudatosságot és biztonságot, valamint csökkentsék a pénzügyi problémákkal küzdő fogyasztók számát.

Egy másik módosítási javaslat a fogyasztói hitel nyújtásával, közvetítéssel kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelethez kapcsolódik.

A kormány által benyújtott rendelettervezet célja, hogy összhangba hozza a fogyasztói hitelmegállapodásokra vonatkozó szabályozást az Európai Parlament és Tanács 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 irányelvével, amely a 2008/48/EK irányelvet helyezi hatályon kívül. A javasolt intézkedések között szerepel a 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet eltörlése, amely a jelzáloghitelek nyújtására, közvetítésére, valamint a hiteltanácsadásra és a szakmai ismeretekre vonatkozó előírásokat tartalmaz. E lépések célja, hogy a fogyasztók számára átláthatóbb, biztonságosabb és korszerűbb hitelpiacot teremtsenek, elősegítve ezzel a pénzügyi szolgáltatások fejlődését és a fogyasztói jogok védelmét.