Az ukránok felerősítették a kémkedési ügy körüli kommunikációt, hogy ezzel Orbán Viktor figyelmét felhívják. A magyar titkosszolgálatok pedig egyértelműen jelezték, hogy nem folytattak operatív kapcsolatokat a Tisza Párttal.
A kárpátaljai magyar kémügy egy valós hírszerzési akció lehetett, amiből az ukrán fél politikai és diplomáciai botrányt kovácsolt. Információink szerint a nemzetbiztonsági bizottság előtt a szolgálatok nem tettek említést arról, hogy bármiféle operatív kapcsolat fennállna az ukrán titkosszolgálatok és a Tisza Párt között.
Az ukrán-magyar kémügy egy valóságos, a hírszerzés világában meglehetősen gyakori esemény volt, amely során az ukrán fél, a megszokott titkosszolgálati eljárások figyelmen kívül hagyásával, jelentős politikai és diplomáciai botrányt generált az Orbán-kormánnyal szemben. Az ukrán hatóságok által bemutatott bizonyítékok között számos olyan elem található, amely erősen vitatható, és az ügy bemutatásának egyes aspektusai nyilvánvalóan "hozzáírások" - értesüléseink szerint ez volt a magyar titkosszolgálatok összegzése az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai zárt ülésén.
A kémügy nem csupán egy egyszerű nemzetbiztonsági kérdés, hanem sokkal inkább diplomáciai játszma az Orbán-kormány számára - állítja egy forrásunk. Az Ukrajnában leleplezett magyar katonai hírszerzők ügyének kommunikációs és diplomáciai célú kihasználása nyilvánvaló, hiszen a két ügynököt már márciusban letartóztatták az ukrán kémelhárítás révén. Ennek ellenére csak most, egy nappal azután került nyilvánosságra az ügy, hogy Magyar Péter közzétette Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangfelvételét. A 2023-as felvételen a miniszter arról beszél, hogy a magyar haderőnek a békementalitásról a háborús mentalitásra kell váltania, és Magyarország már megtette a "háború felé vezető út nulladik lépését".
Szakítunk a békementalitással, a háború felé vezető útra állunk át - mondja Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételenVillámgyorsan magyarázkodni kezdett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kínos hangfelvétel megjelenése után
Az ukrán akció időzítése sok kérdést felvet, véli egy nemzetbiztonsági szakértőnk. Megjegyezte, hogy lehetnek más indokok is, mint amiket a Fidesz hangoztat, miszerint a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálatok között kapcsolat állna fenn. Információink szerint a nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén a szolgálatok nem szolgáltattak olyan adatokat, amelyek alátámasztanák az ukrán ügynökségek és az ellenzéki párt között létező operatív együttműködést. Jelenleg az sem világos, hogy ki rögzítette a miniszter zárt körben elhangzott beszédét.
Az Orbán-kormány lemondta a hétfőre tervezett tárgyalásait Ukrajnával, miután a kémháború eseményei feszültséget szítanak a két ország között.
Az Ukrajnában leleplezett és jelenleg bírósági eljárásra váró magyar ügynökökről készült bemutató.
Az ukrán bizonyítékok egyes részei manipulációra utalhatnak. Különösen figyelemfelkeltőek azok a tanúvallomások, amelyeket letakart arcú személyek tettek, valamint a képernyőfotók, amelyeken olyan kommunikációs eszközök láthatók - például Messenger üzenetek -, amelyek használata a hírszerzés szempontjából nemcsak szokatlan, hanem kifejezetten veszélyes is lenne egy ilyen helyzetben.
A szolgálatok egyértelműen ukrán dezinformációnak minősítették, hogy bármilyen vélelmezett kárpátaljai magyar katonai akcióhoz kapcsolható hírigény merült volna fel.
A szolgálatok szerint eleve nem volt semmilyen szándék vagy terv bármilyen kárpátaljai katonai akcióra magyar részről, az pedig kizárt, hogy a magyar ügynökök azt a feladatot kapták volna, hogy mérjék fel a kárpátaljai ukrán védelmi kapacitásokat, köztük légvédelmi ütegek elhelyezkedését, illetve egy esetleges békefenntartó misszió keretében magyar katonaság várható fogadtatását. Azt ugyanakkor nem zárták ki, hogy NATO békefenntartók fogadatását felmérte volna a szolgálat, ami ugyanakkor nem magyar, hanem NATO hírigény lehetett.
Az ügy kapcsán megkerestük Molnár Zsoltot, a bizottság szocialista tagját, aki nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni értesüléseinket. Megjegyezte, hogy a legújabb kémügy elsősorban politikai természetű kérdéseket vet fel, nem pedig nemzetbiztonságiakat. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány külpolitikája súlyos hibákat tartalmazott, amelyek odavezetettek, hogy az ország egyre inkább elszigetelődött a nemzetközi színtéren. Molnár Zsolt különös figyelmet szentelt az ukrán-magyar kapcsolatok elmérgesedésének, amely kritikus helyzetbe hozta a kárpátaljai magyar közösséget, és hangsúlyozta, hogy erre fokozottan oda kell figyelnünk.
Eljött a kémháború, az ukránok kemény figyelmeztetést küldtek, hogy ellenséges lépésnek tartják, amit az Orbán-kormány művel
