Az ügyészség 14 év fegyházbüntetést indítványozott a német vádlott számára, aki beismerő vallomást tett az antifa támadásokkal kapcsolatban.

A queer identitású német férfi ellen az ügyészség többrendbeli bűncselekmények miatt emelt vádat, beleértve a társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértést és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértést.

Simeon T. pénteken, a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén határozottan ártatlannak nyilvánította magát, ami azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalás folytatására sor kerül.

Az ügyész a vádiratot ismertetve elmondta: a vádlott a németországi Lipcsében 2017-ben a társaival szélsőséges baloldali szervezetet hozott létre, amelynek tagjai elhatározták, hogy fizikai erőszakkal veszik fel az ideológiai harcot a fasizmus ellen. Rendszeres edzésekkel gyakorolták be a támadások menetét, illetve a darkneten tartották egymással a kapcsolatot, és tervezték az akciókat.

E megtervezett forgatókönyv szerint hajtották végre 2023 februárjában Budapesten a támadásokat, amelyekre 30 másodperces időkeretet határoztak meg, és a csoport minden tagja számára meghatározták az elvégzendő feladatot. A támadások célja az elrettentés volt, ezért súlyos sérüléseket akartak okozni. Az akciókat a begyakorolt terv szerint, a nyomozás megnehezítése érdekében teljes csendben hajtották végre, kesztyűt és álarcot viseltek, illetve a helyszín elhagyása közben átöltöztek.

2023. február 11-én Budapestre tervezett események kapcsán tíz, antifa eszméket valló személy érkezett Németországból és Olaszországból. Az első incidensre 2023. február 9-én került sor, amikor a vádlott is részt vett egy támadásban: a Fővám tér környékén három lengyel állampolgárt bántalmaztak teleszkópos botokkal. Az agresszió következtében az áldozatok közül kettő súlyos, nyolc napon túl gyógyuló csonttöréseket szenvedett, míg a harmadik személy zúzódásokkal úszta meg a támadást.

Február 10-én a vádlott részt vett egy újabb incidensben a főváros V. kerületében, a Bank utcában. Az esemény során egy magyar férfi és nő vált az áldozattá. A párost a szélsőjobboldaliak által szervezett XI. kerületi koncert helyszínétől követték, majd a támadás során a férfi súlyos sérüléseket szenvedett, beleértve agyrázkódást és több arccsonttörést. A nő is megsérült, nála szintén fennállt a csonttörés kockázata.

A nyomozás során feltárt információk alapján a támadások során életveszélyes sérülések keletkezésének esélye valóságos volt, különösen a magyar férfi esetében, ahol a maradandó sérülés kockázata is fennállt. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a vádlottaknak tudomásul kellett venniük, hogy súlyosabb sérülések előidézésével is számolniuk kellett, és a sérülések elmaradása csupán a véletlen folytán történhetett.

A vádlott jogi képviselője kifejtette, hogy a német szövetségi alkotmánybíróság álláspontja szerint a vádlott kiadása Magyarországnak jogszerűtlen volt. Ennek fényében a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy az ülés egyáltalán megtartható-e. Emellett hangsúlyozta, hogy a vádlott csupán a vele kapcsolatos dokumentumok körülbelül 10%-át kapta meg német nyelven, ami jelentősen hátráltatja a védekezését. A védő azt is kifogásolta, hogy ügyfele különleges őrizetben van, anélkül hogy indoklást kapott volna, ami megnehezíti a közös felkészülést az ülésre. Mindezek figyelembevételével az ülés elhalasztását kérte.

A bíró ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a német alkotmánybíróság eljárása a magyar jogi eljárást, a vádlott esetleges felelősségének megállapítását nem érinti, ezért az ülés megtartható. A vádlott a vádirat, a sértetti vallomások, tanúvallomások, szakértői vélemények, rendőri jelentések német fordítását megkapta, vagyis a vádlott tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Mindezért pedig az elkészítő ülés megtartható.

A vádlott ezt követően egy másfél órás beszédet tartott, amelyben kifejtette, hogy egy olyan ország bírósága előtt áll, ahol a szexuális kisebbségeket kirekesztik, és ahol az állam legitimálja a fasiszta, valamint antiszemita eseményeket. Hangsúlyozta, hogy a vádat az motiválja, hogy ő antirasszista eszméket képvisel. Úgy érezte, ebben a kontextusban a magyar igazságszolgáltatás minden hitelességét elvesztette. Kifogásolta, hogy a vádiratban nincsenek valós tények, csupán spekulációk találhatóak, és ráadásul olyan bizonyítékokkal szemben kell védekeznie, amelyeket sohasem ismerhetett meg.

A továbbiakban az állította, hogy queer identitása miatt tartják megalázó különleges biztonsági őrizet alatt, olyan izolált körülmények között, ahol naponta csak mintegy fél órára van lehetősége bármilyen kommunikációra, illetve nem kap megfelelő ételt, a fekhelye ágyi poloskával fertőzött, a zárkában csótányok vannak, folyamatosan kamerával figyelik, és éjszakánként aludni sem tud az állandó ellenőrzések miatt. Szerinte az izolációjával akarja a bűnössége bevallására kényszeríteni az ügyészség.

A tárgyalás végén a védelem javaslatot tett tanúk és szakértők meghallgatására, valamint bizonyos bizonyítékok kizárására. Emellett kérvényezte, hogy a bíróság óvadék ellenében oldja fel a vádlott letartóztatását, és helyette enyhébb kényszerintézkedés, például bűnügyi felügyelet bevezetését is szorgalmazta. A bíróság azonban elutasította a kérést, hivatkozva a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés kockázatára.

A vádlott és jogi képviselője fellebbezést nyújtott be a letartóztatás fenntartásáról szóló határozat ellen. A bíróság az ügy tárgyalását március 6-ára tűzte ki.