Az Országgyűlés elárulta a magyar nőket, és sokakat meglepett, hogy ki volt az, aki végül meghozta a döntő csapást.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher - A magyar uniós elnökség ülésének színhelye Budapest, 2024. július 3. - A képen csupán egy nő látható, ám ő sem magyar állampolgár. Orbán Viktor miniszterelnök mellett Thérese Blanchet, az Európai Tanács főtitkára ül.

Alig két hétig élt a remény, hogy idén életbe léphet a magyar Barbieland-törvény, de most úgy tűnik, hogy az ügy valószínűleg valamikor október 29. és november 12. között teljesen leállt. Jelenleg nincs hivatalos tájékoztatás arról, hogy a magyar parlament vagy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) miért nem biztosította törvényben azt, hogy...

a nyílt részvénytársaságok vezetésében ugyanolyan arányban képviseljék magukat a nők, mint a férfiak.

Mindenesetre az Országgyűlés az Economx megkeresésére azt közölte, hogy a parlament napirendjén szereplő javaslatok törvényhozási folyamatát - többek között - az ügygazda befolyásolhatja. Jelen esetben az ügygazda pedig a kultúráért és innovációért felelős minisztérium. Így az Országgyűlés szerint a KIM-et kell megkeresni azzal kapcsolatban is, hogy az előzetes tervekkel szemben miért nem lép hatályba a javaslat idén december 28-án.

Persze, a válasz egyszerű, mint egy... pofon: nem terjesztették fel az irományt végszavazásra sem.

Október végén Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, benyújtotta javaslatát.

A T/9721. számú törvényjavaslat egyedi megközelítése érdekében figyelembe kell venni a javaslat célját, tartalmát és hatásait. Az alábbiakban egy alternatív szöveget mutatok be, amely a törvényjavaslat lényegét tükrözi, de saját stílusban és kifejezésekkel. --- **Javasolt Szöveg a T/9721. Számú Törvényjavaslatról** A T/9721. számú törvényjavaslat célja, hogy átfogó módon reformálja a vonatkozó jogszabályokat, figyelembe véve a társadalmi igényeket és a gazdasági realitásokat. A javaslat kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, az innováció ösztönzésére és a közérdek védelmére. A törvényjavaslat három fő pillérre épül: 1. **Fenntarthatóság**: A javaslat célja, hogy támogassa a környezetbarát megoldásokat, ezáltal hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A törvény keretein belül ösztönözni kívánjuk a zöld technológiák alkalmazását és a megújuló energiaforrások használatát. 2. **Innováció**: A jogszabály célja, hogy elősegítse a kutatást és fejlesztést, különös figyelmet fordítva a fiatal vállalkozásokra és a startup ökoszisztémára. Ezen keresztül szeretnénk növelni a versenyképességet és támogató környezetet biztosítani az új ötletek megvalósításához. 3. **Közérdek**: A javaslat hangsúlyozza a közszolgáltatások minőségének javítását és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Célunk, hogy minden állampolgár számára hozzáférhetővé tegyük a szükséges szolgáltatásokat, függetlenül azok anyagi helyzetétől. A T/9721. számú törvényjavaslat célja, hogy egy olyan keretrendszert biztosítson, amely lehetővé teszi a társadalmi és gazdasági fejlődést, miközben figyelembe veszi a jövő kihívásait. A javaslat kidolgozása során széleskörű konzultációra támaszkodtunk, hogy a lehető legszélesebb körű társadalmi támogatást nyerjük el. --- Ez a szöveg próbálja megfogalmazni a törvényjavaslat lényegét, miközben egyedi stílust és kifejezéseket használ. Kérlek, jelezd, ha bármilyen konkrét részletet szeretnél kiemelni vagy módosítani!

Ezt követően megalakították a Gazdasági bizottságot, amely a részletes vitát vezette. November 5-én a plenáris ülés keretében megtörtént az általános vita, majd ezt követően, november 12-én, lezajlott a részletes vita szakasza is. Ezen események után pedig ez volt az utolsó bejegyzés a javaslat kapcsán...

Aki belemerült már az Országgyűlés működésének részleteibe, az jól tudja, hogy ebben az esetben...

nem valami véletlenről van szó, nem tűnnek el a padsorok között javaslatok, nem feledkeznek meg róluk.

A szokásjogra épülő eljárásrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az ügygazda (a kormányzat) hivatalos jelzése érkezik, vagy ha a Házbizottság zárt ülésén a frakciók között konszenzusos döntés születik. Ezek az információk alapján a Házelnök javaslatot tesz az Országgyűlés munkájára, de végső soron az ügygazda döntése határozza meg az ügymenet irányát. A jelen helyzetben Hankó Balázs miniszter környezete úgy határozott, hogy a magyar parlament nem fog szavazni a nemek közötti egyensúly előmozdításáról.

Bár, ha jobban belegondolunk, a parlamenti vita során Zsigó Róbert, a kulturális és innovációs minisztériumi államtitkára sem azt kérte a parlamenttől, hogy támogassák a KIM javaslatát, még ha ez talán meglepő is lehet.

- mondta talán egy csipetnyi gúnyos éllel a kormánypárti politikus.

A Fidesz vezérszónoka, Vitályos Eszter, meglehetősen borongósan nyilatkozott a saját kormánya által előterjesztett javaslatról. Kiemelte, hogy az érintett irányelvet az Európai Parlament és a Tanács már két évvel ezelőtt, 2022. november 23-án fogadta el. E szerint az uniós tagállamoknak 2024. december 28-ig kellett volna bevezetniük a megfelelő jogszabályokat. Magyarország esetében azonban ez a határidő még nem teljesült. Vitályos Eszter azonban még november elején nem tudhatta, hogy a helyzet ilyen irányba alakul.

A mostani vitára bocsátott törvényjavaslat értelmében, amennyiben azt elfogadják, a nyilvánosan működő részvénytársaságok kötelesek lesznek intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kettős vezetőtestületi rendszer esetén a felügyelőbizottság, míg az egységes vezetőtestületi rendszer esetén az igazgatótanács felügyeleti szerepét betöltő pozíciók legalább 40%-át az alulreprezentált nemek képviselői töltsék be. Ezen kívül a törvényjavaslat célja a nők és férfiak közötti arány javítása is, ezért a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak konkrét, számszerűsített célokat kell megfogalmazniuk az ügyvezető igazgatók között.

Vitályos Eszter gondosan letisztította az asztalt, majd egy rendkívül figyelemfelkeltő és tanulságos előadást adott elő a kormányzati működés rejtelmeiről.

- szögezte le, elmosva az üzleti élet és a politikai élet közti különbségeket.

A kormánypárti politikus szerint a rátermettséget és az alkalmasságot minden esetben hazánk érdekeit szem előtt tartva vizsgálják.

Vitályos Eszter a törvényjavaslattal kapcsolatban így fogalmazott. Nem sokkal később, a gendertémát és a társadalmi nemek kérdését is érintve, Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője is hasonló véleményt osztott meg.

- hangsúlyozta.

A helyzet megalázó mivoltára különösen figyelemfelkeltően hívta fel a figyelmet a DK képviselője, Földi Judit.

- emelte ki a felszólalásában, kiegészítve a következő gondolattal:

sok mindent elárul az is, hogy a parlamentben jelenleg a Fidesz-KDNP padsoraiban a 135 képviselőből pusztán 15 a női képviselő.

Majd kitért arra is, hogy a nemzetközi példákat tekintve is rendkívül rosszul állunk.

- sorolta Földi Judit, miközben a gondolatai szövevényes hálóját bontogatta.

Ezt követően a törvényjavaslat sorsa megpecsételődött, de van egy pozitív oldal is: a ciklus végéig, 2026 tavaszáig még mindig van lehetőség a jogalkotási folyamat folytatására.

Ahogy korábban is említettük, ennek a törvénynek a megalkotásának fő célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtését szolgáló hatékony intézkedések révén a magyar állam támogassa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és férfiak arányosabb képviseletét. E módosításokat kizárólag a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni, és a javaslat nem vonatkozik a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.

A törvény többek között létrehozza az alulreprezentált nem kodifikációs fogalmát is, ami a KIM szerint azt jelenti, hogy

A javaslatnak két számszerűsített célkitűzése van:

Az eredeti elképzelések alapján, amikor írásunkat elkezdtük, a törvény már érvénybe kellett volna lépnie. Természetesen megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a kulturális minisztériummal, és a válaszukat egy külön cikkben fogjuk bemutatni.