Az EP-választás során a magyar választók kicsivel több mint fele a Magyar Szövetségre adta voksát.
Az európai parlamenti választások alkalmával a magyar szavazók 26%-a látogatott el az urnákhoz, és közülük valamivel több mint a felük a Magyar Szövetségre adta voksát. Érdekes módon a roma választók részvételi aránya csupán a fele volt ennek, mégis körükben a Szlovákia Mozgalom (korábbi OĽaNO) bizonyult a legnépszerűbb választásnak. Ezek az adatok a Bél Mátyás Intézet legfrissebb elemzéséből származnak.
Az európai parlamenti (EP) választásokat idén júniusban bonyolították le az Európai Unió összes tagállamában. Szlovákiában a június 8-án zajló szavazáson kiemelkedően magas részvételi arányt tapasztaltak, a választásra jogosult polgárok 34 százaléka tette tiszteletét az urnák előtt. A szavazás titkos jellege ellenére a Bél Mátyás Intézet elvégezte a választási preferenciák és részvételi arányok becslését a különböző nemzetiségek körében. Az elemzés fókuszában a kisebbségek által lakott települések választási eredményei álltak, ami lehetővé tette, hogy következtetéseket vonjanak le arról, hogy az egyes etnikai csoportok tagjai hányan járultak hozzá a szavazás sikeréhez, és milyen jelöltekre szavaztak. Az eredményekből világosan kiderült, hogy a kisebbségek részvételi aránya a nemzeti átlaghoz képest alacsonyabb volt.
A magyar választók
A legfrissebb kutatások alapján a magyar választók körében mindössze 26 százalék szavazott, ami 8 százalékponttal alatta marad az országos részvételi aránynak. Az elemzők külön figyelmet fordítottak arra is, hogy a különböző politikai pártok milyen támogatottságot kaptak a különböző nemzetiségek között. A magyar választók túlnyomó része, 56 százalék, a Magyar Szövetség jelöltjeire szavazott, míg 16,8 százalék a Progresszív Szlovákiát választotta. A Smer 13 százalékos, míg a Republika 6 százalékos részesedéssel zárta a választásokat. Érdekes módon a Hlas és a KDH nem tudta átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt, hiszen előbbi 4, míg utóbbi mindössze 1 százalékot ért el.
A kutatók kiemelik, a magyar nemzetiségű szavazóknak csak valamivel több mint fele voksolt a Magyar Szövetségre, mindezt annak ellenére, hogy 2009 óta először egyedüli magyar pártként mérettette meg magát az EP-választáson. "Ezt okozhatta, hogy a magyar szavazók nem azonosultak a Szövetség európai politikájával, de akár a magyar nemzetiségű szavazók alacsonyabb választási mozgósítása is" - írja az elemzésben a két szerző, Hana Adamová és Ravasz Ábel, a Híd korábbi romaügyi kormánybiztosa.
Az elemzés során azoknak a településeknek a vizsgálatára került sor, ahol a 2021-es népszámlálás adatai alapján a magyar lakosság aránya túllépte az 50%-ot. Ez magában foglalja mindazokat, akik az első és a második lehetőségnél magyarnak vallották magukat. A megállapítások szerint a magyar közösség létszáma az ország területén valamivel több mint 456 ezer főt számlál.
A roma közösség gazdag kulturális örökséggel és sokszínű hagyományokkal rendelkezik, amelyek évszázadok óta formálják identitásukat. E nép tagjai büszkék szokásaikra, zenéjükre és táncaikra, amelyek mélyen gyökereznek a történelemben. A roma nemzetiség különleges világot teremt, ahol a közösségi értékek, a családi kötelékek és a vendégszeretet kiemelkedő szerepet játszanak. Az identitásuk megőrzése érdekében számos program és kezdeményezés valósul meg, amelyek célja a roma kultúra népszerűsítése és a társadalmi elfogadás elősegítése. Az ősi hagyományok és a modern kihívások egyaránt formálják a roma közösséget, amely folyamatosan fejlődik, miközben megőrzi egyedi karakterét.
A legfrissebb elemzés alapján a roma közösség tagjainak csupán 13 százaléka járult hozzá a választásokhoz, azonban a kutatók a vizsgált települések alaphalmazának módosításával is csak 15 százalékos részvételi arányt tapasztaltak. A közösség körében a legnépszerűbb választás a Szlovákia mozgalom (korábban OĽaNO) és a Za ľudí koalíciója volt, amelynek élén Peter Pollák roma származású jelölt állt; a szavazók 26 százaléka őket támogatta. Érdekes, hogy ez a politikai csoport országos szinten csupán 2 százalékot ért el a választásokon. A romák többi szavazási arányát is megfigyelték: 18 százalékuk a Smerre, 12 százalékuk a Magyar Szövetségre, 9 százalékuk a Republikára, míg 8 százalékuk a Hlasra adta voksát. A KDH és a Progresszív Szlovákia egyaránt 7-7 százalékos támogatottságot mutatott a közösség körében. A kutatás külön figyelmet fordított a magyar romákra is, akik egy sajátos kategóriát képviselnek. E csoport tagjai összesen 40 településen élnek, 28 közülük a Rimaszombati járásban található. E települések vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a közösség részvételi aránya itt 19 százalékra emelkedik. A választási eredmények szempontjából a trendek a magyar közösség körében is hasonlóak: a Magyar Szövetség 54%-kal vezet, második helyen a Smer áll 13%-kal, őket követi a Republika 7%-kal, valamint a Progresszív Szlovákia 6%-kal.
A roma közösségről rendelkezésre álló információk kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a szakértők a Roma Közösségek Atlaszában közzétett adatokat vették alapul. Ezek szerint a közösség létszáma körülbelül 440 ezer főt számlál.
A ruszinok egy érdekes és gazdag kulturális örökséggel rendelkező népcsoport, akik főként Közép- és Kelet-Európában élnek. Történelmük szorosan összefonódik a régió politikai és társadalmi változásaival, ami különleges identitásuk kialakulásához vezetett. Nyelvük, a ruszin, a szláv nyelvek családjába tartozik, és számos dialektus létezik, tükrözve a különböző földrajzi elhelyezkedésüket. A ruszin kultúra gazdag népművészetben, zenében és hagyományos szokásokban, amelyek generációkon keresztül öröklődtek. Az ünnepeik és rituáléik gyakran szorosan kapcsolódnak a természeti ciklusokhoz, így a mezőgazdaság és az évszakok váltakozása is fontos szerepet játszik életükben. A ruszinok identitása sokszor a politikai határok és a nemzeti hovatartozás kérdéseivel is összefonódik, hiszen sokan élnek több országban, így Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon is. Ez a sokszínűség különleges kihívások elé állítja őket, de egyben gazdagítja is közösségüket. A ruszin közösségek folyamatosan dolgoznak hagyományaik megőrzésén és népszerűsítésén, miközben igyekeznek modern életformájukat is a hagyományokkal összhangban alakítani. A ruszinok tehát nem csupán egy népcsoport, hanem egy élő kulturális örökség, amely folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a változó világban.
A ruszin nemzetiség tagjai jelentős mértékben asszimilálódtak, így a közösség jelenlétét érintően már azokat a településeket is elemezték, ahol a ruszinok aránya eléri a 15 százalékot. A többi nemzetiséggel ellentétben a ruszinok körében kiemelkedően magas volt a választási részvételi arány, amely körülbelül 36 százalékot tett ki. A szavazók 35 százaléka a Smer pártra, míg 15 százalékuk a Republikára adta voksát. Emellett a Hlas párt is jelentős támogatottságot élvezett, 13 százalékos eredménnyel, míg a Progresszív Szlovákia 9, a KDH pedig 8 százalékos részesedést tudhatott magáénak. A 2021-es népszámlálás adatai szerint valamivel több mint 33 ezer ember azonosította magát ruszinnak a kérdőívek első vagy második opciójánál.
A gorál választások eredményei
A lengyel-szlovák határvidékén élő gorál közösség, amely nem szerepel a hivatalos kisebbségi nyilvántartásban, külön figyelmet érdemel. Ez a néhány tízezer fős népcsoport az EP-választások során is érdekes szavazási mintázatokat mutatott. A résvételi arányuk 28,2 százalék volt, ami a közösség aktivitását jelzi. A legnagyobb támogatottságot a Smer párt élvezte, a szavazók 23%-ának választásával, de a KDH is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, hiszen a szavazatok 20%-át begyűjtötte. A Republika párt is jelentős mértékben részesedett, 18%-kal. A Progresszív Szlovákia a gorál szavazatok 16%-át, míg a Hlas 7%-ot szerzett, az SNS pedig 4%-os eredményt ért el ezen a területen.
