Az udvarias Kadirov felajánlotta pisztolyát egy ukrán hadifogolynak, hogy az öngyilkosságot választhassa.

A csecsen vezető ukrán hadifoglyok táborában tett protokolláris látogatást. Javaslata szerint az elfogott ellenséges katonákat nem vakációztatni kellene, hanem emberi pajzsként használni.

A kaukázusi orosz tartomány önkényurának újabb közszereplése ismét hitet tett az ukrajnai orosz agresszió mellett, és bemutatta csekély érdeklődését az emberi és hadviselési jogok iránt.

Az eseményt megelőző hat órában ukrán dróncsapás sújtotta a csecsenföldi félkatonai egységet, az Akhmatot, jelentős károkat okozva. Valószínűleg ez váltotta ki a fensőbbséget hirdető médialátogatást, amelynek célja a közvélemény megnyugtatása volt.

A hadúr egy ukránoktól zsákmányolt Humvee-n érkezett, rajta amerikai zászlóval, hogy fölényét ezzel is mutogassa.

A vizit képeit az orosz állami irányítású TASS hírügynökség, a csecsenföldi helyi médiaplatformok és Kadirov saját Telegram csatornája hozta nyilvánosságra. A multimédiás tartalomhullám azt üzeni a tartalomfogyasztóknak, hogy laktanyát ért támadástól függetlenül a Kadirov-rezsim Oroszország totális és megkérdőjelezhetetlen támasza marad, és az ukránok alárendeltjei a csecseneknek.

Az esemény tökéletesen illeszkedik az orosz politikai diskurzus és az állami média által felerősített narratívába, amely folyamatosan az ukránokat állítja a felelősség középpontjába. E szerint az ukránok fegyvert ragadnak és ellenállnak, miközben az orosz inváziót békésen kellene elviselniük, elfogadva ezzel a Kreml dominanciáját.

A Kadirov irányítása alatt álló regionális hírcsatorna szerda este sugárzott képeket, melyeket a független SOTA hírcsatorna is megjelentetett. A tévéfelvételen 12 ukrán hadifogoly szerepelt.

A találkozó alatt Kadirov egy meglepő ajánlattal állt elő: saját pisztolyát nyújtotta át egy ukrán katonának, lehetőséget adva ezzel arra, hogy a katona véget vessen saját életének. Az esemény egyoldalú párbeszéd keretein belül zajlott le, amely így hangzott:

"Adok neked egy pisztolyt, lelőheted magad, és hősként halhatsz meg. Nem? Nem akarod? Lám, ez a fickó embereket akart ölni, de ő maga nem akar meghalni. A dolgok nem így mennek. A háborúban az emberek ölnek, és megölik őket".

A látogatás helyszínéül szolgáló büntetőintézmény Groznij főváros közelében található, ahol Kadirov megkérdezte az ukrán katonákat, hogy van-e elegendő élelmük, és elfogadhatóak-e az életkörülmények. Az ukránok igennel válaszoltak.

Ezután Kadirov azt vetette fel, hogy az ukrán foglyokat ne zárt börtönben tartsák, hanem emberi pajzsként helyezzék el őket az állami létesítményekben, hogy megelőzzék az újabb támadásokat. (A hadviselés szabályairól szóló Genfi Egyezmény háborús bűnnek tekinti a hadifoglyok ilyen felhasználását.)

"Ti itt úgy néztek ki, mint akik most érkeztek a nyaralásból. Ezeket a fiúkat munkába kell állítanunk az építőiparban, és legyen róluk videó, amit látnak az amerikai műholdak. Mindenhol el kell őket helyezni, hogy védjék a helyszíneket" - mondta Kadirov.

Oroszország, beleértve Csecsenföldet is, korábban csatlakozott a Genfi Egyezményhez, azonban Vlagyimir Putyin, az orosz elnök 2019-ben egy fontos lépést tett: felmondta a megállapodás azon rendelkezését, amely a nem elismert államok fegyveres erőinél szolgáló harcosok számára biztosította a genfi védelmet. Ezzel az intézkedéssel Oroszország célja világossá vált: az ukrajnai konfliktus során elfogott katonákat már nem kell hadifogolyként, védett státusszal kezelni, mivel az orosz vezetés 2014 óta illegitimnek tekinti a kijevi kormányt. Ez a lépés a nemzetközi jog és a humanitárius normák megkérdőjelezésének újabb példája, amely súlyosan érinti a konfliktusban részt vevő felek jogi helyzetét.

Az egyik katona, aki Kadirov kérdéseire válaszolt, azt mondta, hogy majdnem két éve tartják fogva a börtönben, és nagyon szeretne már hazamenni. Kadirov azt felelte, hogy a csecsenek ádáz harcosok, és "az a kecskeördög [Zelenszkij elnök] becsapott benneteket, hogy harcoljanak Oroszország ellen, amely békét akar a szomszédjaival".

A grozniji rendőrlaktanyát sújtó szerdai támadás volt az első alkalom, hogy hagyományos háborús csapás érte Csecsenföld fővárosát azóta, hogy 2003-ban az orosz erők elfoglalták a várost és megsemmisítették a dzsihadista-nacionalista ellenállást.

A 2022-es orosz-ukrán háború kezdeti hónapjaiban Kadirov körülbelül tízezer önkéntest és rendőrt mozgósított az orosz támadások segítésére, akiket ironikusan "Kadirovcsiknak" neveztek el. A csoportok hírneve, amely félelmet keltett, a valóságban nem bizonyult megalapozottnak, mivel az ukrán hadsereg ellen gyenge teljesítményt nyújtottak, és jelentős veszteségeket könyvelhettek el. A jelenlegi létszámuk ismeretlen, de mivel sokukat Groznijba rendelték vissza, valószínű, hogy Ukrajnában csupán kétezer körüli számú harcos maradt.

Kadirov apja, Akhmad Kadirov dzsihadista, a függetlenségpárti erőket vezette az első, 1994-1996-os első csecsenföldi háborúban. Később azonban köpönyeget váltott, és a második háború során hűséget fogadott Oroszországnak.

Az idősebb Kadirov 2004-es meggyilkolása után fiának, Ramzannak a kezébe került a hatalom, aki az oroszpárti politikát új dimenziókba emelte. Azóta ő az orosz hadsereg vezérezredese – ez a legmagasabb katonai fokozat, amelyet elérhetett – és a háborús retorika egyik legfőbb szószólója lett. Nyíltan követeli az atomfegyverek bevetését is Ukrajna ellen, ezzel tovább fokozva a feszültséget a régióban.