Az első anyák napja: Hogyan formálta a kórházból örökbefogadott babák sorsát az anyaság ünnepe? Az anyák napja ünnepe nem csupán a szülővé válás csodáját hirdeti, hanem emlékeztet arra is, hogy sok gyermek számára az élet kezdete a kórház falai között, a
Archív fotó a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórháza babamentő inkubátorában hagyott csecsemőről
Ahogyan azt korábban említettük, jelenleg is több száz kisbaba tartózkodik kórházi környezetben, mivel szüleik nem képesek, vagy nem kívánják hazavinni őket. A jogszabályi változások eredményeként 2024 júliusától felgyorsult az örökbeadás folyamata azoknál a babáknál, akiket már hat hete nem látogatott a családjuk. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyermekek száma 2095 fő volt, ezek közül 1291 gyermeket sikerült örökbe adni. Érdekesség, hogy minden negyedik örökbe adott gyermek egy éves kor alatti.
Drámai és szívszorító történetekkel kezdődik az SOS Gyermekfalvak kampányának sorozata május első vasárnapján. Az alapítvány különleges betekintést nyújt az örökbefogadó anyák személyes élményein keresztül, feltárva, mi történik a kórházak falai között az otthagyott csecsemőkkel. Megismerhetjük, milyen kihívásokkal néztek szembe, amikor hazavitték a kisbabákat, és hogyan élték meg a hirtelen jött anyaságot a jogszabályi változások nyomán, amelyek felgyorsították a babák örökbeadását. Ezek a történetek nem csupán az érzelmekről szólnak, hanem a reményről és az új kezdetekről is, amelyek a legkisebbek életében bekövetkeznek.
"Amikor a baba 2,5 hónapos lett, végre először láthattuk őt a kórházban, de sajnos csak karácsony előtt vihettük haza. Akkorra már majdnem 7 hónapos volt" – meséli Réka. A családot egy adminisztratív hiba sújtotta, ami miatt közel öt hónapig várakoztak, miután az első találkozásra sor került. A kicsi nem volt anyakönyvezve, így engedély híján hónapokig nem láthatták őt újra, és nem léphettek be a kórházba sem.
Szilvia már a 15. lombik kezelésen volt túl, amikor férjével az örökbefogadás mellett döntöttek. Két éve várakoztak, amikor hirtelen felgyorsultak az események. "Mivel ez titkos örökbeadás volt, annyit árultak csak el, hogy ő a második baba, az anyuka szifiliszes, de a pici egészséges. A szülés után rögtön otthagyta, meg se szoptatta. Annyira hálásak voltunk, mert úgy ment el a kórházból, hogy a szifilisz szűrést megkérte a neki" - meséli Szilvi. 2024-ben 42 szifiliszes kisbaba született Magyarországon, közülük kilencen belehaltak a fertőzésbe. Máténak szerencséje volt, nem kapta el szülőanyjától a fertőzést.
Elza egyik nap még a tengerparton nyaralt, másik nap meg anyuka lett. 9 hónapot vártak gyerekre, ami extrém gyorsnak számít csecsemő esetében. Elza egy hétre beköltözhetett a baba mellé a kórházba, így testközelből tapasztalta meg, mi történik az elhagyott gyerekekkel. A koraszülött osztályon 9 újszülött volt egyedül, szülő nélkül, ennyi babát már a kórházi személyzet sem tudott ellátni, meghaladta az erejüket.
"Gyorsan áramló cumisüveget kaptak, hogy minél előbb végezzenek, de ők alig tudtak lélegezni, szinte fuldokoltak. Az én kisfiam is mohón falta az ételt, mint minden más baba, az orrából pedig csurgott a tej. Persze, a felvételük egyetlen oka az étkezés volt; a kaja jelentette számukra az egyetlen igazi örömöt" - meséli Elza, aki, bár a gyermek titkos örökbefogadása történt, mégis ismeri a kisfiú életadó anyját, hiszen a kórházi karszalagon ott szerepelt a neve.
A kórházakban tartózkodó csecsemők körülbelül 20%-a válik örökbe adhatóvá. A többi kisbaba esetében a családok nem mondtak le róluk, ám életkörülményeik miatt nem tudják hazavinni őket. Ha nem érkeznek új nevelőszülők az országba, ezek a babák hónapokig a kórház falai között maradnak. Az SOS Gyermekfalvak jelenleg is várja az érdeklődő nevelőszülők jelentkezését Budapesten, Kecskeméten, Orosházán és a környező településeken, 60 kilométeres távolságban. Az örökbefogadó anyák inspiráló történetei az alapítvány honlapján olvashatók, és szabadon felhasználhatók.
