Az árhátrány egy másik aspektusa a környezettudatos politikai irányvonal, amelyet az ideológiai megfontolások vezérelnek.
Az EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van, az európai cégek árhátránya már az orosz-ukrán háború előtt megjelent - erről beszélt Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője a Figyelő szervezésében megrendezett Kicsik, közepesek, erősek című kkv-konferencián a budapesti Novotel szállodában. Hortay Olivér úgy folytatta, ha optimisták vagyunk, és a fegyveres konfliktusokat a jövőben el lehet kerülni, akkor a külkereskedelem súlya a világgazdaságban nem csökkenhet tovább. Ez a magyar gazdaság számára jó hír lenne, mivel nagyon nyitott és erőteljesen függ a külpiacoktól.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminc év során az Európai Unió elvesztette korábbi relatív erőfölényét a világgazdaságban, miközben Kína gazdasági befolyása drámai mértékben megnőtt, az Egyesült Államok pedig stabilan megőrizte pozícióját.
A véleménye szerint az árhátrány egy újabb eleme az ideológia vezérelte zöldpolitikai megközelítéseknek. Az olló az amerikai és európai vállalatok között 2018-tól kezdett egyre inkább szétnyílni, ami a szén-dioxid-kvóták bevezetésének tulajdonítható.
Ezért úgy gondolja, hogy az EU-nak elsősorban energiaproblémái vannak. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a társadalom részéről nem érkezett olyan igény, amely az önsorsrontó zöldpolitikai irányvonal felé terelné a figyelmet. Mindenesetre...
A magyar kis- és középvállalkozások komoly önbizalomhiánytól szenvednek, ami megnehezíti számukra a versenyképesség növelését. Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a konferencián hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a megfelelő oktatás és képzés, hiszen csak így érhetik el a kívánt fejlődést és erősíthetik pozícióikat a piacon.
Kiemelte, hogy a magyar vállalatok számára elengedhetetlen a profitmenedzsment alkalmazása. A generációváltás kérdése már régóta napirenden van, azonban a felmérések szerint a tíz cégből csupán három él a szakértők nyújtotta támogatással ezen a téren.
Perlusz László véleménye szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének kulcsa a megfelelő képzés és oktatás. E nélkül a versenyképességük növelése szinte lehetetlen. Emellett hangsúlyozza az előrelátás és a gondos tervezés fontosságát is. Egy korábbi felmérésre hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a stratégiai gondolkodásra óriási szükség van, hiszen ez alapozza meg a jövőbeli sikereket. László szerint, ha egy vállalkozás egyedül próbál boldogulni, az esélye a sikerre drasztikusan csökken, így üzleti közösségek kialakítása elengedhetetlen a fejlődéshez és a stabilitáshoz.
Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója egyértelműen megfogalmazta véleményét: míg 2010-ben Görögországgal és Romániával osztoztunk a focipályán, ma már Németország a riválisunk. Kijelentette, hogy a foglalkoztatottság szintje hasonló ahhoz, ami a 80-as években jellemezte a hazai munkaerőpiacot, amikor a legmagasabb csúcson voltunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás után másfél millió ember kényszerült munkahelyét elveszíteni, s bár 1997 után a helyzet stabilizálódott, lényeges előrelépés nem történt. Csak 2015-re sikerült elérni az uniós átlag szintjét.
Az elemzők véleménye szerint a gazdasági légkör nem teljesen kedvező, ám a foglalkoztatottság szintje továbbra is erős marad. Az orosz-ukrán konfliktus és az azt követő energiaválság továbbra is inflációs fenyegetéseket hordoz magában, emellett pedig a kereslet visszafogottsága, különösen Németország esetében, szintén aggodalomra ad okot – hangzott el a konferencia elemzői kerekasztal-beszélgetésén.
A résztvevők egy sokszínű csoportot alkotnak, akik különböző háttérrel és tapasztalatokkal érkeznek. Mindannyian egy közös cél érdekében gyűltek össze, hogy megosszák ötleteiket, tanuljanak egymástól, és együtt alakítsák a jövőt. Az interakciók során új barátságok születnek, és inspiráló pillanatokkal gazdagítják egymás életét. A közös munka során nemcsak a tudásukat bővítik, hanem a kreativitás határait is feszegetik.
Az elemzők véleménye szerint, bár eddig főként erre alapozva működtek, most világosan kirajzolódik, milyen következményekkel jár, amikor az uniós támogatások hiányoznak. A finanszírozási helyzetet tekintve megfigyelhető, hogy a hitelkereslet még nem indult el, az első negyedév során pedig növekedett a kedvezményes hitelek aránya.
A fogyasztói magatartás is átalakult: a pandémia idején sokan előrehozták a vásárlásaikat, míg azt követően a hangsúly inkább az élményekre és az utazásokra helyeződött. Emellett az energiaválság hatásai a dél-európai országokat kevésbé sújtják, mivel az ottani éghajlat kedvezőbb feltételeket teremt, így alacsonyabb fűtési költségekkel számolhatnak.
Az elemzők véleménye szerint a zöldátállás egyértelműen "abszolút európai" jelenség. A politikai színtéren megfigyelhető, hogy a zöld pártok fokozatosan háttérbe szorulnak a parlamenti képviseletből, ami párhuzamosan a zöld szabályozások lazulásához vezet. Németh Dávid hangsúlyozta, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) elvek nem érintették jelentősen a kisebb vállalkozásokat, így a kkv-szektor csupán egy részét érinti ez a tendencia. Véleménye szerint a zöld átmenet és a hatékonyság nem zárják ki egymást, hanem egymást kiegészítve működhetnek.
