A tudósok szerint a túlórázás képes megváltoztatni az agy szerkezetét.

Ha folyamatosan dolgozol, akár orrvérzésig, és a hétvégén is nehezen tudod bezárni a laptopodat, akkor ez a tudományos felfedezés kifejezetten neked készült.

Friss kutatás szerint egész komoly hatással van ránk a túlzásba vitt munka: a hosszan elnyúló munkaórák ténylegesen átalakítják az agy bizonyos területeit - méghozzá épp azokat, amelyek az érzelmekért, a munkamemóriáért és a problémamegoldásért felelősek. Bár a munkamánia testi-lelki árát régóta ismerjük, annak konkrét idegrendszeri lenyomatáról eddig kevés fogalmunk volt, írja a New Atlas.

A Chung-Ang Egyetem (Dél-Korea) kutatóival együttműködő nemzetközi csapat 110 egészségügyi szakembert vizsgált meg. A résztvevők közül 32-en hetente legalább 52 órát dolgoztak, míg 78-an a szokásos, az ágazatban elterjedt "normál" heti munkaidő keretein belül maradtak. A kutatás során az agy szürkeállományának részletes feltérképezésére került sor, amelyet MRI-felvételek segítségével végeztek el, hogy feltárják a térfogat- és kapcsolódási különbségeket.

Amikor az életkor és a nem hatását kiszűrték, a túlórázó csoport tagjainak agyában 17 régió mutatott szignifikáns térfogatkülönbséget, többek között a középső homloklebenyben. Miközben egyre többet tudunk arról, miként befolyásolja a túlmunka a mentális egészséget - például a depressziós tünetek megjelenését - ez a vizsgálat most tényleges szerkezeti változásokat mutat ki az agyban.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás csupán összefüggéseket tár fel, nem pedig ok-okozati viszonyokat. Mivel a vizsgálat egy adott időpontban készült, nem zárható ki, hogy a hosszú munkaidő mellett más tényezők is befolyásolják az eredményeket. Ezenkívül a vizsgálat résztvevői kizárólag egészségügyi szakemberek voltak.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy eredményeink értelmezésekor óvatos megközelítést kell alkalmaznunk, mivel ez a kutatás feltáró jellegű. Mindazonáltal, ez egy lényeges első lépést képvisel a túlmunka és az agy egészségének összefüggéseinek megértésében.

"A megfigyelt térfogatváltozások biológiai magyarázatot nyújthatnak a túlórázók körében gyakran előforduló kognitív és érzelmi kihívásokra. A jövőben elengedhetetlen, hogy hosszabb időtávra és különböző képalkotó technikák kombinálásával végezzünk további kutatásokat, hogy megerősíthessük az eredményeket és jobban megérthessük a mögöttes mechanizmusokat."

A szakértők véleménye szerint az ilyen típusú agyi képalkotó vizsgálatoknak fontos szerepet kellene játszaniuk a munkahelyi egészség- és biztonságvédelmi ellenőrzésekben, amelyek jelenleg elsősorban a fizikai és viselkedési paraméterekre összpontosítanak.