Az ellenzéki képviselők a múzeumigazgató lemondását követelik, és ezzel a kulturális intézmény vezetésének irányítását kérdőjelezik meg.

A román nemzeti történeti múzeum igazgatójának a leváltását követeli az ellenzék a hollandiai műkincsrablás miatt.

George Gima, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője úgy véli, hogy a képviselőház kulturális szakbizottságában zajló meghallgatás nem hozott világos válaszokat, ugyanakkor felfedte a vezetőség és a művelődésügyi miniszter hozzáállásának felszínességét, valamint az "inkompetencia" jeleit, amelyekkel a lényeges témákat kezelték.

Ernest Oberlander-Târnoveanu igazgatóként aláírásával felelt a műkincsek biztonságáról, de túl későn vette észre, hogy a nem a szerződésben foglaltak szerint történnek az események - magyarázta hétfőn a képviselő, aki szerint az intézményvezetőnek le kellene mondania, vagy pedig meneszteni kellene őt a tisztségről.

Az USR véleménye szerint a múzeumigazgató tevékenysége nem megfelelő, és aggodalmukat fejezik ki a román kulturális örökség megőrzésével kapcsolatban – számolt be a News.ro.

Miután meghallgatta az ügy részleteit, Ernest Oberlander-Târnoveanu hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a holland fél által előírt kiállítási feltételek teljes mértékben megfeleltek a biztonsági normáknak. Hangsúlyozta, hogy nem vállal felelősséget a dák műkincsek eltulajdonításáért, hiszen nem tehet arról, hogy a bűnözők egy robbantásos akcióval hatoltak be egy vasbeton épületbe. Oberlander-Târnoveanu véleménye szerint a holland múzeumnak kell viselnie a felelősséget a történtekért, mivel a megállapodás ellenére nem biztosította a műtárgyak folyamatos, 24 órás őrzését.

Az Agerpes által közzétett beszámoló alapján az igazgató kifejtette, hogy a dák műkincsek asseni Drents Múzeumban történő kiállítását nem kormányhatározattal hagyták jóvá, mivel az több intézmény együttműködésének eredményeként jött létre. "A román kormány akkoriban nem tartotta különösebben fontosnak ezt a kiállítást" - tette hozzá, kiemelve, hogy a hollandiai rendezés jogi alapját az örökségvédelmi törvény szolgáltatta. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a kiállítás külföldi lebonyolítása teljes mértékben megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak.

Amikor megkérdezték tőle, hogy lemond-e, így felelt: "A lemondásra csak akkor kerül sor, amikor elérkezik a megfelelő pillanat." Hozzátette, hogy eddig senki nem találkozott még hasonló szituációval.

A kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a megkötött szerződés értelmében a hollandiai múzeumnak 24 órás felügyelet mellett, törhetetlen és biztonságos vitrinekben kellett volna kiállítania a dák műkincseket. A kártérítési igény kifizetése attól függ, hogy a múzeum betartotta-e a szerződésben foglalt biztonsági előírásokat. Hozzátette, hogy meggyőződése szerint a rablás mögött valakik megrendelése állhatott.

Ernest Oberlander-Târnoveanu beszélt arról is, hogy egyelőre még nem tudni, hogy beperelik-e a holland múzeumot vagy sem.

A hollandiai múzeumból eltulajdonított dák sisak és karkötők kormányzati engedély nélkül hagyták el az országot. Marcel Ciolacu miniszterelnök már vasárnap bejelentette, hogy válságstáb létrehozására készül, amelynek feladata a műkincsek visszaszerzésének koordinálása lesz.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Lucian Romașcanu Raluca Turcan volt kulturális minisztertől is magyarázatot várna a történtekre, de ő ezt a rablás alattomos elpolitizálásának tartja, megjegyezve, hogy nem a minisztériumnak kell biztosítani a külföldi kiállítások felügyeletét.

A kulturális minisztérium szombati bejelentése szerint a hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen elkövetők rablás céljából eltulajdonították a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, valamint három dák aranykarperecet, amelyek a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen kerültek elő, és a Kr.e. első századból származnak.

A holland rendőrség nyilvánosságra hozta az első felvételeket a Drents Múzeumban történt betörésről. A videón három maszkot viselő egyén látható, amint egy külső ajtót felfeszítenek, majd egy robbanás hallatszik. A gyanúsítottak símaszkot viseltek, ami megnehezíti az azonosításukat. A holland hatóságok szerint elképzelhető, hogy az elkövetők Németország irányába menekültek, és azt sem tartják kizártnak, hogy romániai bűnszervezetek is kapcsolatban állhatnak a rablással.