A magyarok számára a tűzijáték nem csupán látványos esemény, hanem egy különleges ünnepi élmény, amely összeköti a közösséget és felejthetetlen pillanatokat teremt. Az éjszakai égbolton felrobbanó színek és formák varázslatos show-t nyújtanak, amely minde

A tűzijáték immár évtizedek óta szerves része a magyar ünnepléseknek, legyen szó augusztus 20-áról a Duna felett, szilveszteri mulatságokról a városok égboltján, vagy falunapok és kisebb rendezvények fénypontjáról. Az utóbbi időszakban a közbeszéd főként a tűzijátékok korlátozásáról és a zavaró hatásokról folyt, mégis a legújabb kutatások, köztük az Europion felmérése, egyértelműen rávilágítanak: a magyar lakosság jelentős része továbbra is elkötelezett a látványos fényjátékok iránt, érzelmileg kötődik ehhez a színes hagyományhoz, és szívesen támogatja annak fennmaradását.

A legfrissebb kutatások alapján a magyar lakosság közel hatvan százaléka kiemelt jelentőséget tulajdonít a tűzijátékoknak. Ezt az ünnepi eseménysorozat részének tekintik, amely az államalapítással áll összefüggésben, és úgy vélik, hogy e látványos élmények képesek összekapcsolni a különböző generációkat. Noha a tűzijátékok leginkább Budapestre jellemzőek, egyre több vidéki település is igényt mutat hasonló események iránt. Különösen a fiatalok körében tapasztalható, hogy nemcsak várják a pirotechnikai látványosságokat, hanem maguk is szívesen használnak különféle pirotechnikai eszközöket. A felmérés végső megállapítása, hogy bár a pirotechnikai eszközökkel kapcsolatban felmerülnek aggályok – például a zajszennyezés, az állatvédelem és a biztonság – ezek nem akadályozzák meg, hogy a tűzijáték továbbra is a magyar ünnepi kultúra szerves része maradjon. Ráadásul a modern technológiai fejlődés lehetőséget ad a csendesebb és környezetbarátabb pirotechnikai megoldások alkalmazására. Ha ezek az alternatívák szélesebb körben elérhetővé válnak, a hagyomány és a fenntarthatóság harmonikus együttélése valósággá válhat.