A legpompásabb magyar épületek, amelyek szorosan összefonódnak a magyar kultúra ünnepével, igazi mérföldkövei nemcsak a tájnak, hanem a nemzet identitásának is. Ezek az építészeti csodák, mint a Parlament, a Halászbástya vagy a Szépművészeti Múzeum, nem c

A magyar kultúra napja alkalmából érdemes felfedezni hazánk legszebb építészeti csodáit és varázslatos helyszíneit, amelyek a kultúránk gazdagságát és sokszínűségét tükrözik. Kezdjük a főváros szívében található Országház épületével, amely nemcsak a törvényhozás színhelye, hanem a gótikus és reneszánsz elemeket ötvöző lenyűgöző építészeti remekmű is. A Duna-parti panoráma mellett a Halászbástya is megér egy látogatást, hiszen onnan csodás kilátás nyílik a városra és a történelmi Buda várára. Vidékünk kincsei sem maradhatnak ki a sorból! A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, amely a város iparművészeti hagyományait idézi, és a híres Pécsi Székesegyház, mely a román stílus gyönyörű példája, mind-mind a magyar kultúra gazdagságát hirdetik. Egy másik figyelemre méltó helyszín a debreceni Nagytemplom, amely a református vallás központjaként is ismert, és impozáns barokk stílusával vonzza a látogatókat. A vidéki kisvárosok, mint Kecskemét, a gyönyörű Art Nouveau épületeivel, szintén a kultúra sokszínűségét tükrözik. Ezek a helyszínek nem csupán építészeti értékeik miatt kiemelkedőek, hanem a magyar történelem és identitás szerves részét képezik. A magyar kultúra napja remek alkalom arra, hogy felfedezzük ezeket a csodálatos helyeket, és mélyebben megismerjük a magyarság gazdag örökségét.

Kölcsey 1815-től, egészen haláláig (1838) szatmárcsekei birtokán élt. Itt írta meg 1823-ban pályafutása legfontosabb művét, a Hymnust (az eredeti írásmóddal). A Kölcseyek, mint Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, 1344 óta birtokoltak itt földeket, és itt, a szatmárcsekei temetőben található a költő sírja is.

Az eredeti Kölcsey-kúria Cseke főutcájának bal oldalán állt, az épületet azonban az örökös, Kende Lajos 1889-ben lebontatta és a helyére egy újabb kúriát építtetett. Végül 1962-ben ezt az épületet is lebontották, s a község lakói ennek helyén építették fel a Kölcsey emlékkiállításnak helyet adó kultúrházat, amely a Kölcsey utca 46. szám alatt található. A csekei kúria előtt Kölcsey egész alakos szobra látható, melyet 1973-ban, a Himnusz megírásának 150. évfordulója alkalmából Marton László szobrász készített. A szatmárcsekei Kölcsey-kúria ma Történelmi emlékhely.

A gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben, a reformkor idején létrejött Óbudai Hajógyár Budapest egyik legrégebbi nagyüzeme volt. Az Óbudai-szigetet az Első Duna-gőzhajózási Társaság szerezte meg azzal a céllal, hogy az egész Habsburg Birodalomban itt épülhessen meg a legelső ipari léptékű gőzhajógyár.

1844. augusztus 10-én a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatása alkalmából itt hangzott el először a Himnusz már hivatalos keretek között, nyilvános ünnepségen, melyet a nemzet himnuszaként adtak elő a vízre bocsátást kísérő Rákóczi-indulót követően.

A Himnuszhoz kapcsolódó épületek közül a pesti Nemzeti Színház az egyetlen, amely mára eltűnt a város színpadáról. Az 1837-ben, a mai Rákóczi út 3. szám alatt felépített színház volt Pest-Buda első olyan épülete, amely kifejezetten a magyar nyelvű színjátszás számára készült. 1840-től kezdve a társulat országos intézménnyé vált, ezt követően az épületet is Nemzeti Színháznak nevezték el, ezzel is hangsúlyozva a magyar kultúra fontosságát.

1838-tól ennek a színháznak volt a karnagya Erkel Ferenc, aki 1844. július 2-án és július 9-én itt mutatta be nyertes pályaművét, a megzenésített Himnuszt. Az épületet 1913-ban bontották le, de az utolsó épületrész egészen 1954-ig látható volt. Ma a a Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ áll a helyén.

Jóllehet, az Országház közvetlenül nem kapcsolódik Kölcsey költeményéhez, mégis érdemes arra, hogy szerepeljen a listán, ugyanis ez a gyönyörű épület adott otthont a magyar országgyűlésnek, amely évtizedeken át tartó vita után a magyar alkotmány 1989-es módosítása során, 75. §-ában hivatalos nemzeti himnusszá választotta Kölcsey Himnuszát.

A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapja a Parlament falai között zajlott, ahol a képviselők 191 igennel és mindössze 1 nem szavazattal fogadták el az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot. Ennek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulója alkalmából január 22-ét hivatalosan is a Magyar Kultúra Napjának nyilvánították, így tisztelegve a magyar zenei örökség előtt.

A Himnusz kézirata 1946 óta az Országos Széchenyi Könyvtár, Magyarország nemzeti könyvtárának értékes része. Ez a könyvtár, amelyet gróf Széchényi Ferenc alapított 1802. november 25-én, hazánk első nemzeti közintézménye, már a megnyitásakor is impozáns gyűjteménnyel büszkélkedett: körülbelül 15 000 nyomtatott könyv, több mint 1200 kézirat, valamint számos térkép, címert és metszetet őrzött. Az intézmény 1808 óta a Magyar Nemzeti Múzeum épületében található, ahol folyamatosan szolgálja a tudományos és kulturális életet.

1949-ben az intézmény újra önállóvá vált Országos Széchényi Könyvtár néven, és 1985 áprilisa óta a Budavári Palota F épületében várja látogatóit. A gyűjtemény kincsei között nemcsak Kölcsey Himnusza található, hanem olyan páratlan értékek is, mint a legrégibb magyar összefüggő szöveg, a Halotti beszéd, valamint az első ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom. Emellett kiemelkedő jelentőségű a legkorábbi magyar törvénykönyv megmaradt példánya (Decretum Sancti Stephani Regis) és a Mátyás király könyvtárából származó 32 corvina is.