A Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontja szerint az Európai Parlament küldöttsége koncepciós eljárást indított ellenük.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás, valamint az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) delegációja közötti találkozó után egyértelművé vált, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal kapcsolatban koncepciós eljárás folyik - áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében.

Lánczi Tamás fogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) küldöttségét. A hírek szerint a LIBE vezetője a találkozó előtt kijelentette, hogy sem videó, sem hangfelvétel nem készülhet, így megakadályozták, hogy a magyar és európai állampolgárok hiteles és részletes információkat kapjanak a megbeszélésről.

A rendezvény során egyértelművé vált, hogy miért maradtak távol a nyilvánosság képviselői: egy koncepciós eljárás zajlik, amely a szuverenitásvédelmi törvény és Magyarország ellen irányul. A Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontja szerint a delegáció tagjai csupán a USAID és a brüsszeli bizottság által támogatott politikai nyomásgyakorló csoportok vádjait hangoztatták, miközben elzárkóztak attól, hogy a hivatal elnökének bármilyen kérdésére vagy észrevételére érdemi válaszokat adjanak.

A hivatal álláspontja szerint a magát tényfeltárónak tituláló bizottság működése inkább álságos, mint hiteles. Az Európai Bizottság már elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, amelyet az Európai Parlament is támogat. A bizottság tagjai között is egyértelmű a pártpolitikai elkötelezettség: az egyik képviselő például nemrégiben egy budapesti pártrendezvényen szólalt fel, most viszont "pártatlan tényfeltáróként" próbál tetszelegni.

"A mostani látogatás is alátámasztja, hogy koordinált politikai beavatkozás folyik Magyarország ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal határozottan ellenáll a politikai nyomásgyakorlásnak, és továbbra is elkötelezetten dolgozik a külföldi beavatkozások feltárásán" - olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilatkozatában.

A 2018-ban Magyarországgal szemben indított, 7. cikk szerinti eljárás miatt hétfőn érkezet az EP-bizottság Budapestre, hogy az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódjanak, és a tapasztalataikról sajtótájékoztatón számoltak be - írja a HVG.

A delegáció találkozott Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával, aki a találkozó után a Facebookon osztotta meg véleményét. Kijelentette, hogy "Magyarország nem kíván exportált demokráciát", és úgy véli, a küldöttség "programja elfogult volt". Szerinte "Brüsszel Péter és Kollár Kinga" hívták őket Budapestre, hogy Magyarországot lejárassák, és a "Brüsszel-TISZA paktum akciójának" részesei. Ezen kívül a KDNP-s Vejkey Imre is fogadta a delegációt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának nevében, majd ő is kifejezte kritikáját a közösségi médiában.

A delegációt irányító Tineke Strik, a holland Zöldek képviselője, hangsúlyozta, hogy a találkozóra nem került sor, mivel az igazságügyi és a belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria vezetője, valamint az alapvető jogok biztosa elutasította a delegáció tagjaival való egyeztetést. Ezen kívül a kormány a jogállamisági ajánlások és döntések túlnyomó részét figyelmen kívül hagyta.

Strik aggasztónak találja, hogy a kormány az EU-s forrásokat külföldi befolyásnak titulálja. Miközben a szuverenitás védelme valóban fontos, úgy tűnik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ennek érdekében jött létre, hanem inkább a független média és civil szervezetek diszkreditálására összpontosít. "Ritka esemény, amikor bírók az utcán demonstrálnak, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, jól mutatja, milyen mértékben aggódnak az igazságszolgáltatás függetlensége miatt" - fogalmazott.

Nagyon súlyosnak tartja azt is, hogy Orbán Viktor március 15-én további jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, többek között a gyülekezési jogot érintően. Tineke Strik azt mondta, kérni fogják az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, hogy az soron kívül döntsön a Pride betiltását lehetővé tevő törvény felülvizsgálatáról.

A delegáció egyik másik tagja megjegyezte, hogy "a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenséges és agresszív attitűdöt tanúsítottak a találkozók során". Ezt követően a jelentésüket benyújtják az Európai Parlamentnek, ahol alapos vitát folytatnak róla, és várakozásaik szerint a nyár után el is fogadják majd - adták hírül.

A delegáció öt frakciót képvisel: a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért, az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek és a Szuverén Nemzetek Európája (aminek a Mi Hazánk és az AfD is a tagja) nem vett részt a 3 napos látogatáson.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el.

Lánczi Tamás nemrégiben komoly vádakat fogalmazott meg a 444 kapcsán, azonban a többszöri kérdéseink ellenére sem mutatott be ezekre vonatkozó bizonyítékokat. Ráadásul véleménye szerint nem is szükséges ezt alátámasztania.

Márciusban a Transparency International Magyarország Strasbourghoz fordult a szuverenitásvédelmi törvény miatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mondja ki: a törvény alapjogokat sért.